32607. lajstromszámú szabadalom • Üzemrendszer villamos és nyomóléghajtás alkalmazásával villamos erőtelepek, különösen villamos vasutak számára
a pálya egy darabján más járművel vontatjuk. A vontatott járműnél (H)-nak kikapcsolási helyzetben kellene lennie, (h2)-t pedig el kellene hagyni. A 2. ábrán látható berendezés az 1. ábrától annyiban különbözik, hogy a (h2) csap el van hagyva és a (p) kompresszort az elektromotor tengelyéről hajtjuk. A 3. ábrában azon eset van föltüntetve, midőn az (E) mótor közvetlenül a kocsitengelyre van szerelve, ami azon körülmény folytán, hogy a mótor csak teljes sebességnél kapcsoltatik be, sokkal könnyebben foganatosítható, mint más rendszereknél. Ezenkívül azonban föl van tételezve, hogy a (p) kompresszor hajtására a kis (g) exploziósmótor (benzin-, petróleum- vagy tetszőleges gázmotor) szolgál. Ezen berendezés jelen találmány szerint foganatosított elektromos vasútaknái igen nagy előnnyel jár. Vasútaknái az állomásra való beérkezéstől a kilépésig, valamint a lokoinotívfészerekben az áram, illetve nyomás alatt álló levegő számára töltőállomásokra szükség nincsen. A mozdonyok csak a kifutóváltókon túl kapnak nagyfeszültségű áramot. Ha valamely körülmény folytán menet közben az akkumulátor kiürülne, úgy bárhol helyzetből, még egyfázisú váltóáram alkalmazása esetén is, megindítható a kocsi, mert az exploziósmótor az akkumulátort hamar megtöltheti. A 4. ábra szerint az (E) mótor a kocsi nyugalmi helyzetében is jár és a (K) kapcsolás segélyével az (A) kocsitengellyel köthető össze. A megindítás egyedül a (P) mótor segélyével történik. Csak bizonyos menetsebesség elérése után a kontrollernek a (3) állásba való beállítása mellett iktattatik be a kapcsolás, amint azt az alantiakban ismertetjük. A föltüntetett példánál elektromos kapcsolás van föl véve. A kapcsolás áramkörének zárására ugyanazon berendezés szolgál, mint az előbbi ábráknál. A kapcsolás beiktatása akkor történik, ha a kapcsolandó részek ugyanazon vagy megközelítőleg egyenlő sebességgel forognak. Elektromos kapcsolás helyett mechanikus vagy nyomóléggel működtetett kapcsolást is rendezhetünk el. Mindkét esetben a kapcsolás beiktatását a (H) kontroller segélyével végezhetjük, még pedig úgy, hogy pl. ahelyett, hogy a (B) telep áramkörét zárnók, nyomás alatt álló levegőt vezetünk egy csővezetékbe. Az (E) mótor indítóval van ellátva. A kapcsolóemeltyűt egyrészt az (F) rúgóval vagy súllyal befolyásoljuk, másrészt az (S) szolenoid által,- mely mellék zárlatban van. A rúgó a motort kikapcsolni, a szolenoid pedig azt a kapcsolókarral összekötött vasmag vonzása által bekapcsolni törekszik. Ha a szolenoidban áram kering, akkor ennek ereje van túlsúlyban. A kapcsolóemeltyűt fékkel kell ellátni, pl. olajfékkel, hogy a túlgyors mozgásokat megakadályozzuk. Ha a pályán megszakad az áram, az (E) mótor önműködően kikapcsoltatik és ha a pálya megint áramot kap, ismét önműködően bekapcsoltatik. Ez esetben az (E) motornak olyannak kell lennie, hogy legalább üresen önmagától meginduljon. Az (E) mótor a (p) kompresszort is hajtja és az ismertetett berendezéssel elérhetjük, hogy a jármű nyugalmi helyzetében is az (E) mótor hajtja a (p) kompresszort. Tekintettel az ezáltal előidézett komplikációra, mely az (E) mótor indítókészűlékének, a (K) kapcsolóberendezés és az állomások körében fölszerelendő áramvezetékek elrendezéséből ered, továbbá tekintettel arra, hogy a (p) kompresszor kicsiny, a íendszernek előbb említett foganatosítási alakja lényegesen egyszerűbb megoldásnak tekinthető. Az 5. ábrában föltüntetett berendezésnél a (p) kompresszort a kis (e) elektromotor hajtja, egyébként az elrendezés ugyanaz, mint az 1. ábrában. Az (e) elektromotor indítókészűlékkel van ellátva, mely a 4. ábrában föltüntetett készülékkel egyezik meg, azonban a (hl) csappal különleges módon együtt működik. Az (E) motorhoz vezető főáramvezetékekhez egyrészt a kapcsolóemeltyűt, befolyásoló (s) szolenoid, másrészt az (e) mótor van mellékzárlatba bekapcsolva. Az (f) rúgó a motort kikapcsolni, az (s) szolenoid bekapcsolni törekszik. Az (f) rúgó a (c2) henger-