32298. lajstromszámú szabadalom • Gépelrendezés hajók hajtására

— 2 -hátramenesztése czéljából tápláltatnak. A gőz a (4) és (6) turbinákban történő expandálása után a (11) és (12) kondenzátorokba áramlik, melyeknek szivattyúi (13)nál vannak jelölve. A középső(14)tengelyt tehát csakis a dugattyús gép hajtja magas nyomású gőzzel, az oldalt elrendezett két tengelyt pedig egy-egy turbina hajtja alacsony nyomású gőzzel. A hajó tatbal- és kormányfél-oldalán lévő turbinák egymással azonosak. A dugattyús gőzgép ismeretes módon egy átkormányzó szerkezettel van ellátva. A turbinák azátkormányzás czéljából két-két záró közeggel vannak fölszerelve (és pedig (7) és (9)nél a baloldali turbina számára, (8) és (10)-nél pedig a jobboldali turbina számára), melyek tetszőlegesen nyithatók vagy elzárhatók. A magas nyomású gőz tehát a dugattyús gépet működteti, mely e gőznek jobban felel meg, mint valamely turbina, a gőz expandálása pedig a turbinákban folytatódik, mely turbinák a gőz legteljesebb kihasználását teszik lehetővé. Minden gép tehát az ennek legmegfelelőbb módon van alkalmazva, úgy hogy az erőkifejtésnél sokkal kevesebb gőzt fogyaszt, mint azon esetben, ha a hajtás csakis dugattyús gépekkel, vagy csakis turbinákkal történnék. Ha kisebb sebességgel akarunk haladni, elegendő, ha a dugattyús gépbe a gőzbevezetést változatlan kezdeti nyomásnál csökkentjük. A gép összhatásfoka mégis kedvező lesz, minthogy az expanzió a dugatytyús gépben nagyobbodik, a turbinákban pedig kisebb lesz. Ennél a rendszernél a hajó kikötése és elindítása meg van könnyítve. A nélkül, hogy a gőzfogyasztást megváltoztatnók, a középső tengellyel könnyen előre vagy hátra mehetünk, a mennyiben a kormányművel egyszerűen átkormányzunk. Ugyanoly módon lehet az oldalt elrendezett tengelyekkel a turbinák bebocsátó szelepeinek megfelelő működtetése által előre vagy hátra menni. Az által, hogy a három csavartengely mindegyikét külön-külön meneszthetjük előre vagy hátra, a hajót rendkívül könnyen irányíthatjuk. A dugattyús gép munkaképessége a leggyorsabb előremenésnél az összes gépek összteljesítményének körülbelül egy harmadát vagy ennél valamivel többet tesz ki. Ha a három gép egyikénél üzemzavar áll elő, akkor ezt a gépet kikapcsolhatjuk, a másik kettőt pedig továbbra is működésben tartjuk. E czélból az elrendezés még a következő módon van tökéletesítve: a (3) és (5) gőzbevezető csövek mindegyikében még egy (17), illetőleg (18) elzáró közeg van elrendezve, melynek zárása által a hozzátartozó turbinát kiigtathatjuk. Ha azonban a turbinákat friss gőzzel akarjuk hajtani, — ha maga a dugattyús gép rongálódott volna meg — akkor a friss gőzzel való hajtást a szelepekkel ellátott közvetlen (19), illetőleg (20) gőzvezetékek alkalmazása teszi lehetővé. A (21) és (22) csövek az önműködő kibocsátó szelepekkel ellátott (23), illetőleg (24) csövek útján vannak egymással összekötve. Ezen szelepek föltétlenül szükségesek, hogy a (3) és (5) csövekben a nyomás túlságos fölemelkedését megakadályozzuk az esetben, ha az egyik turbinánál mindkét bebocsátó szelep egyidejűleg elzáródik. Nagy hajóknál ajánlatos az oldalt elrendezett turbinák mindegyikét megosztani, úgy, mint azt a 3. ábra láttatja. Az oldalt lévő turbinacsoportok mindegyike egyrészt a dugattyús géppel, másrészt pedig a gőzkazánnal vagy a kondenzátorral van összekötve, hasonló módon van az 1. és 2. ábrán látható turbinák mindegyike is összekötve. Ez a két oldalturbina átkormányozható és egymás mögött van elrendezve, azaz a gőz ezen turbinákon sorjában átáramlik. Ily módon egy középnyomás számára szolgáló turbina, egy alacsony nyomás számára szolgáló turbina, valamint középen egy dugattyús gőzgép van elrendezve. Ha a (25) vezeték szelepét nyitjuk, a gőz a hajó előremenesztése czéljából az első turbinába, innen pedig a szeleppel el nem látott (26) csövön át a második turbinába, végül pedig a (28) csövön át a (27) kondenzátorba jut. Ha azonban a (29) szelepet nyitjuk, miután a (25) szelepet elő-