32237. lajstromszámú szabadalom • Eljárás és készülék erőgáz előállítására

- 2 — ható, hol légköri levegőnek, vagy telített levegőnek, vagy pedig tiszta oxygénnek izzó szilárd tüzelőanyagokkal való érintkezése folytán gáz képződik. A tüzelőanyagot befogadó akna keresztmetszete tetszőleges alakú lehet s az akna maga fekvő vagy álló helyzetben rendezhető el. A mellékelt rajzon példa gyanánt egy az eljárás foganatosítására alkalmas készülék van föltüntetve, és pedig az 1. ábrán függélyes hosszmetszetben, a 2. ábrán az A—B vonal szerinti metszetben, míg a 3. ábrán egy másik kiviteli alaknak ugyanilyen metszete, a 4. ábrán pedig a szabályozó szerkezetnek nagyobb lépték szerint rajzolt metszete látható. Az elgázosítandó tüzelőanyagot a (b) tűzálló anyaggal bélelt (a) akna veszi fül, mely fönt egy beépített (t) készlettölcsérrel ellátott (r) csöves kazánnal van lefödve. A tűzálló (b) anyagot körülvevő (n) köpeny körül két (m) és (1) üreges henger foglal helyet, melyek között (1) és (2) gyűrűs hézagok maradnak. Egy kettős zárral bíró (f) töltő tölcsérrel ellátott (d) födél az (a) aknát s az (1) és (2) tereket egymástól és a külső levegőtől oly módon zárja el, hogy az (1) tér sem a (2) térrel, sem pedig az (a) aknával nem áll összeköttetésben, az (a) akna és a (2) tér pedig a külső levegőtől el vannak ugyan zárva, azonban az (s) forraló csöveken és a csöves kazán fölső fala s a (d) födél között szabadon hagyott (3) téren keresztül egymással összeköttetésben állnak. Az (r) csöves kazán belseje egyfelől az (5) csatornán keresztül az (1) térrel áll összeköttetésben, melyhez a szabad levegő az (1) köpeny kerületén elosztott (c) lyukakon léphet be, másfelől pedig a (4) csatornán keresztül az (e) rostély alatti (6) térrel közlekedik. A (2) térből egy (7) csatorna a kétjáratú (z) szelephez vezet, melyből két cső ágazik el, melyek közül a (8) cső a szabadba, a másik (9) cső pedig a tisztító készülékekhez, illetve a fogyasztási helyekhez vezet. (r) kazán (s) csöveinek egyikébe egy pl. levegőt tartalmazó s (y) membránnal ellátott (g) tartány van helyezve. A (h) cső a víz befecskendezésére szolgál, míg (i) a vízszabályozó készüléknek önműködően beálló, (k) pedig kézzel beállítandó vízcsapja (4. ábra). A (4) csatorna alsó végén lévő, szelepfészekkel ellátott nyílással átellenben a generátor talapzatának falában kiképezett nyíláshoz egy kettős fészkű (w) szeleppel ellátott (x) csődarab csatlakozik, mely a (v) ventilátort hordja. Az említett két nyílást ellenőrző s rugóval megterhelt (w) szelep a gőz és levegő keverékének útját a rostély alatt időnként elvágja s rendes körülmények között, a ventilátor pihenése alkalmával, az odavezető (x) csatornát zárva tartja, illetve megakadályozza, hogy a levegő a ventilátorból a készülék normális üzeme alatt a készülékbe juthasson. A készülék működési módja a következő: A készülék üzernbehozatala oly módon történik, hogy az (e) rostélyon először könnyen égő anyagokból (gyalufoi'gácsból, papirosból, fából és faszénből) tüzet rakunk s ezen tűzre az (f) töltő tölcséren és a (t) készlettölcséren keresztül az elgázosítandó tüzelőanyagot (anthracitot vagy kokszot) fokozatosan ráhullatjuk. Az üzembehozatalt a (v) ventilátor fujtató hatása lényegesen meggyorsítja. A kettős fészkű (w) szelep ekkor úgy van állítva, hogy a (4) csatorna alsó végében lévő nyílást, elzárja, úgy hogy a szélnek semmi része sem juthat a (4) csatornán keresztül az (r) csöves kazánba stb., hanem a ventilátor által mozgatott összes levegőnek az (e) rostélyon cs az (a) aknában lévő tüzelőanyagon kell keresztüláramolnia. Ezen idő alatt a kétjáratú (z) szelep úgy áll, hogy a (3) vezetéket elzárja, úgy hogy az összes eltávozó füstgázok a (8) kürtövezetéken keresztül a szabadba kénytelenek áramolni. A vízvezeték (k) csapja eközben zárva van. Az eltávozó forró gázok ezen kezdeti állapotban melegüknek nagy részét az (r) csöves kazánnak, valamint a két (m) és (u) hengerfalnak adják át. Egyidejűleg ezen gázok hője a vj'zszabályozó készülék (g)