32237. lajstromszámú szabadalom • Eljárás és készülék erőgáz előállítására

tartányában lévő levegőt fölmelegíti, úgy hogy ezen levegő kiterjeszkedik és az (y) membránra hat, melynek elmozdulását egy emelő az (i) csapra viszi át s ez utóbbi, a (g) tartány levegőjének kiterjeszkedése, vagyis a generátorban és az eltávozó gázokban uralkodó hőmérsék szerint, többé vagy kevésbbé megnyílik, úgy hogy a (h) csövön keresztül több vagy kevesebb állandó nyomású víz juthat az (r) csöves kazánba. Mihelyt az éghető gázok képződése megkezdődik, vagyis miután a tüzelőanyag az (a) aknában eléggé izzóvá lett, a ventilátor fujtató hatásának egyidejű megszüntetése mellett a kétjáratú (z) szelepet és a kettős fészkű (w) szelepet a rajzon látható helyzetbe állítjuk át, úgy hogy a (4) csatorna a (6) hamutérrel jut összeköttetésbe. Ezen tér azonban a (v) ventilátortól, tehát a külső levegőtől is el van zárva s mivel a (z) szelep a (8) kürtövezetéket elzárja, a (2) tér a (9) vezetékkel áll összeköttetésben. Egyidejűleg a (k) vízcsap is megnyittatik. Ezzel a készülék szabályos üzemre be van állítva. Ha a gázfejlesztőnek a gázt valamely motor üzeméhez kell szállítania, akkor a motor most már megindítható. A motor szívóhatása következtében a gázfejlesztéshez szükséges levegő a (c) nyílásokon, (1) téren és (5) csatornán keresztül az (a) csöves kazánba szívatik, miközben a forró (m) hengerfalak által előmelegíttetik. Az (r) csöves kazánban az (i) csap által szabályozott s a (h) csövön keresztül csöppenként bevezetett víz azonnal elpárolog s a dugattyú minden löketénél a beszívott előmelegített levegővel keveredik és a keverék túlhevíttetik. Ezen keverék a (4) csatorna által a (6) hamuszekrénybe s innen az (e) rostélyon és a tüzelőanyag izzó rétegén keresztül az (a) ' aknába vezettetik és ott fölbomlik. Ezen folyamat következtében a főként szénoxydból (CO), hydrogénből (H) és nitrogénből (N) álló, úgynevezett Dowson-, generátor-, szívó- vagy erőgáz képződik. A képződött gáz most az (s) forraló csöveken. (3) és (2) tereken és a (7) csatornán vonul végig és a (9) vezetéken keresztül a tisztító készülékekbe, valamint ezekből a fogyasztási helyekre jut. A képződött eitávozó gázok az (s, 3, 2) úton hőjüknek nagy részét az (n) és (m) hengerfalaknak adják át. Az eltávozó gázok hőjének azon része, melyet az (r) csöves kazán és az (m) köpeny nem vesz föl, vagyis melyet a gázok a vízgőz képződése, a levegő előmelegítése és a gőz-levegőkeverék túlhevítése után még tartalmaznak, a generátor elszigetelésére és melegítésére használtatik föl, tehát a generátornak visszaadatik. Ennek következtében annyival több vízgőz vezethető az izzó szénrétegen, annak lehűtése nélkül keresztül, a mennyit a generátornak, illetve a szénrétegnek visszaadott meleg fölbontani képes. A generátor hőmérséke, valamint a gáz összetétele eközben mindig állandó, mivel a (g) tartányban lévő levegő térfogata már a hőmérsék legcsekélyebb változásánál is megváltozik, tehát az (r) csőkazánba azonnal több vagy kevesebb víz vezettetik. Nagyobb hűtőfölület létesítése s ennélfogva a meleg jobb fölvétele, illetve leadása czéljából a két (m) és (n) henger, valamint az (r) csöves kazán s az (a) forraló csövek bordás vagy hullámos testek gyanánt képezhetők ki. A (4) csatornának a 2. ábra szerinti elrendezésénél a vízgőz és levegő keverékének egyik fele balról, másik fele jobbról vezettetik a (t) készlettölcsér körül s a keverék két fele kevéssel a (4) csatornán való kilépés előtt egyesül egymással. Ezen berendezés helyett, a szükség és körülmények szerint a 3. ábrabeli kivitel is választható, melynél egy (o) borda az egész keveréket arra kényszeríti, hogy a (4) csatornán való kilépése előtt az összes (s) fűtőcsöveket körüláramolja. A vízszabályozó hajlékony (y) membránja (4. ábra) egy könnyen mozgatható s a (g) tartányban kiterjeszkedő levegő által hordott dugattyúval, vagy egy higanyba merülő dugattyúval is helyettesíthető, mely utóbbi esetben a hő által kiterjesztett levegő a higany fürdő fölszinére s ezen fölszin magasságának változásai következtében a