32117. lajstromszámú szabadalom • Gőzfejlesztő berendezés
- 2 -a kazán fenekén a füstgázokkal nem érint kező holt terek meghagyásával, melyekben a kazánkőiszap lerakódik és időnkint kifúvatható. Ezen czélból álló tűzcsöves kazánt alkalmazunk és a tűzcsövek, valamint a kazán köpenye között falat rendezünk el, mely a víz fölszíne alatt végződik, a kazán fenekéhez közel pedig nyílásokkal van ellátva. Ezen fal a kazán belsejét két részre osztja, melyek közül a belső fűtöttben megy végbe a gőzképződés, úgy hogy ezen falon belül fölfelé, a fal és köpeny között pedig lefelé áramlik a víz. A fal és köpeny között az előbbinek nyilásai alatt holt terek képződnek, melyben a víz áll, úgy hogy ezekben az iszap lerakódik, bajt azonban nem okoz. mivel a kazánnak a belső falon kívül eső része a füstgázokkal nem érintkezik. A gőzkazán önműködő szabályozódását a tüzelő légáram megfordítása és a természetes légáram által fejlesztett égéstermékeknek a kazán elkerülésével való elvezetése által érjük el, mi mellett a gőznyomás által befolyásolt készülékek szolgálnak a fujtatott légáram és a szállított tápvíz fojtására, ül. elzárására és gyorsítására. A találmány tárgyát képező újítások a mellékelt rajzon egy példaképem foganatosítási alakban vannak sematikusan föltüntetve, melyen 1. ábra az összelrendezés képe a tüzelés függélyes hosszmetszetével, 2. ábra a kazán függélyes metszete nagyobb léptékben, 3. ábra a 2. ábra A—A vonala szerinti vízszintes metszet, 4. ábra az önműködő szabályozó készülékeket föltüntető részlet nagyobb léptékben, végül 5. ábra a szabályozó készülék más foganatosítási alakja. Amint az 1. ábrából látható, a tüzelés elrendezése gázgenerátorra emlékeztet, azonben két lényeges momentum tekintetében tér el attól, mivel itt egyrészt nem éghető gázok, hanem ellenkezőleg lehetőleg tökéletesen elégett égéstermékek elérése a czél, miért is a tüzelőanyagból fejlődő gázok közvetlenül a tüzelőanyagból való távozásuk után előmelegített levegővel kevertetnek és teljesen elégettetnek, másrészt ezen szekundér légbevezetés által a kényszerített légbefúvás megszüntetésével, ill. újbóli megindításával a levegőnek a tüzelőanyagon keresztül való áramlási iránya megfordítható, úgy hogy az égési termékek váltakozva a kazánba vagy pedig attól elvezethetők. A tüzelőtér az (1) tűzálló béléssel ellátott kettős (2, 3) falú aknából áll, melynek nagyjából vízszintes fenekéhez vízszintes (10) füstcsatorna csatlakozik és mely a 2 m.-nél is magasabb tüzelőanyagoszlop fölvételére szolgál. A tüzelőanyag az akna tetején alkalmazott (5) adagoló tölcséren át adagoltatik, mely két (6, 7) csapóajtóval van elellátva, hogy az adagolást üzemközben is lehessen végezni. A tüzelőanyag az akna fenekén a természetes a halomszög alatt fog elhelyezkedni, úgy hogy rostélyra nincs szükség. A (4) csatorna elől a (6) ajtóval van elzárva, melyen át a hamu eltávolítható. A tüzelőtér vízszintes része is kettős fallal van ellátva. A mesterséges légvonat előidézésére a (9) ventilátor vagy kompresszor szolgál, mely elektromotor vagy más erőforrás segélyével hajtható. A tüzelőanyag meggyújtása úgy történik, hogy izzó parazsat helyezünk reá felülről, mely a befujt levegő segélyével az egész tüzelőanyagoszlopot áttüzesíti. Ez utóbbinak nagy magassága folytán az átáramló levegő még olvadó rossz szén esetében is jó elégést eredményez, mert hosszú úton érintkezik az izzó szénnel. A levegő előbb a tüzelőtér kettős falai közötti (10) teret járja át, miáltal jól előmelegíttetik és a nyilak irányában haladva, fölül lép a tüzelő aknába. Ebben fölülről lefelé áramlik a tüzelőanyagon keresztül. A levegő egy része az akna (1) bélésében alkalmazott (11) csatornákon keresztül áramlik és közvetlenül a tüzelőanyag előtt a (12) nyílásokon át ömlik a (4-) csatornába, ahol a tüzelőanyagból fejlődő gázokkal keveredik és azok tökéletes elégését idézi elő. A (4) csatornában keletkező körülbelül 1500° C hő'
