32036. lajstromszámú szabadalom • Berendezés járműveknek a hajtásukhoz szükséges energiával való táplálására nagy frekvenciájú váltakozó áramoknak indukciója révén
- g -elrendezve, melynek síkja a munkavezetékbe esik. Nem okvetlenül szükséges, hogy a járművek számára síneket rendezzünk el, elegendő, lia a csatorna fölső része akként van elrendezve, hogy a kocsi vezetője ezt szemmel tarthassa és a kocsit akként irányíthassa, hogy ez mindig a munkavezeték indukciójának hatáskörében maradjon. A mint tehát látható, a leírt módon bármely járművön a hajtáshoz szükséges energiamennyiséget igen egyszerű módon elektromos indukció révén is minden közvetlen kontaktus elkerülésével tehetjük disponibilissé, hacsak igen nagy frekvenciájú primer áramokat alkalmazunk és ha az ily nagy frekvenciájú áramokat fölhasználhatjuk a járművön. Ily nagy frekvenciájú áramokat azonban a rendelkezésünkre álló, ismeretes motorokban nem hasznosíthatunk, a miért is ezen nagy frekvenciájú áramokat előbb át kell alakítanunk. Ezt igen egyszerű módon eszközölhetjük egy úgynevezett «elektromos szelep® segélyével, vagyis oly készülékkel, mely az egyik irányú áramokkal szemben csak elhanyagolható nagyságú ellenállást, a másik irányú áramokkal szemben ellenben gyakorlatilag véve végtelen ellenállást támaszt. Ily elektromos szelepként oly evakuált csövet alkalmazhatunk, melynek két elektródája egymástól vagy az őket alkotó anyag vagy pedig a geometriai alak tekintetében különbözik. Ha pl. az evakuált csőben elrendezett két elektróda közül az egyiket kúpalakúan. a másikat pedig gömbalakúan készítjük, a mint ez a 4. ábrában van föltüntetve, akkor az áram a kúpos elektródától a gömbös elektródához kisebb feszültség hatása alatt megy át, mint az ellenkező irányban. Igen előnyös, ha a szelep egyik elektródájaként az 5. ábrában föltüntetett módon higanyt alkalmazunk. Az egész berendezésnek egy foganatosítáei példája a 6. ábrában van föltüntetve. A 3. csévében a leírt módon indukált áramokat a (8) kondenzátoron, egy áramátalakító primer tekercselésén ós két oly (10, 11) csévén bocsátjuk át, melyek egymáshoz képest eltolhatók, hogy ekként a vonalvezetékek indukcióhatásának alávetett cséve önindukció coefficiensét változtathassuk. Az említett áramátalakító két (12 és 13) szekunder tekercseléssel van ellátva, melyek egyenlő tekerületszámmal bírnak, de ellenkező értelemben vannak göngyölve. Ily módon a két áramkör ugyanazon önindukció coefficienssel és a (9) primer tekercsével egyenlő nagyságú, de ellenkező előjelű kölcsönös indukció-coefticienssel bír. A (12 és 13) tekercselések egyik vége a (14) kapoccsal van összekötve. A tekercseléseknek másik vége egy másik áramátalakítónak két (15 és 16) primer tekercseléseivel van összekötve, melyek szintén egyenlő számú tekerületekből állanak, de ellenkező értelemben vannak göngyölve; ezen áramátalakító egyetlen szekunder (17) tekercseléssel bír, melybe a (16) kondenzátor van bekapcsolva. A (15, 16) tekercselések másik vége a (21) tartályban elrendezett, egymással megegyező természetű és alakú (19), ill. (20) elektródával van összekötve. Ezen tartály egy harmadik, az előbbi elektródától úgy alak, mint természet tekintetében eltérő (22) elektródát is tartalmaz, mely a (23) kapoccsal van összekötve. A (21) tartályon és a (14, 23) kapcsokkal összekötött külső áramkörökön át szükségképpen csak egyenáramok fognak áramlani. Miután a (12 és 13) szekundér tekercselésekben ugyanazon pillanatban indukált elektromótorikus erők ellenkező előjelűek, következésképen a főáram első fél periódusa közben a (12; tekercselés, míg a reá következő fél periódus közben a (13) tekercselés szolgáltatja az áramot. Természetesen az ellenkező irányokban tekercselt (12 és 13) tekercselésekben föllépő egymást követő, ugyanazon irányú áramok a (8) primértekercselésre olyan visszahatást fejtenek ki, mintha csak egy áramkörön keresztül váltakozó áram folyna. Hasonlóképen az egymást követő, egyenlő irányú áramok a (15 és 16) tekercsekben olyan hatást fejtenek