32036. lajstromszámú szabadalom • Berendezés járműveknek a hajtásukhoz szükséges energiával való táplálására nagy frekvenciájú váltakozó áramoknak indukciója révén

kí a (1/) szekundér tekercselésre, mintha a (15 és 16) tekercsek egyikében váltakozó áram folyna. Ha a (12 és 15) tekercselésekben válta­kozó áram folyna és a (13 és 16) tekercse­lések áramtalanok volnának, akkor a (18) kondenzátor kapacitását akként méretezhet­jük, hogy a (12 és 15) tekercselések által képezett áramkörnek önindukció-coefficiense zérussá váljék. Ekkor a (15, 16, 17) áramátalakítóban föl­lépő fluxvariációk egyenlők, de ellenkező jelűek, mint a (12) áramkörben folyó válta­kozó áram által a (9, 12, 13) áramátalakító- | ban létesített fluxvariációk. A mint azonban láttuk, teljesen mindegy, vájjon a (12 és 15) áramkörben és a (13 és 16) áramkörben egymást követő egyenáramokat küldünk vagy csak a (12 és 15) áramkörben válta­kozó áramokat folyatunk. Ebből következik, hogy azon esetben, ha a (18) kondenzátor kapacitását egyszer és mindenkorra alkalmas módon beállítjuk, akkor a dolgokat úgy tekinthetjük, mintha a (13, 16 és 12, 15) áramkörökben más elektromótorikus erő nem lépne föl, mint az, melyet a (3) csévében indukált «J» in­tenzitású áram létesít. Ezen föltételek mellett a (14 és 23) kap­csok között létesített feszültség arányos lesz a «J» intenzitással. Eszerint a feszült­séget tetszésünk szerint szabályozhatjuk az által, hogy ezen említett intenzitást módo­sítjuk, a mit az által érünk el, hogy a (3) csévének «>.» önindukció-coefficiensét a (10 és 11) csévéknek egymáshoz viszonyított eltolása által nagyobbítjuk vagy csökkentjük. Ha a berendezést, pl. oly automobiloknak energiával való táplálására akarjuk alkal­mazni, melyek a nagy frekvenciájú áramok­kal táplált munkavezetékekkel ellátott útról időközönként letérnek, akkor ajánlatos egy (24) akkumulátorbatteriát elrendezni, mely miközben az automobil az úton halad, meg­töltetik. Ekkor czélszerű a (14 ós 23) kap­csok között létesített feszültséget állandóvá tenni. Minthogy a jármű apálya mentén a nagy frekvenciájú áramokkal táplált munkaveze­tékhez képest oldalas irányban folyton ide­oda mozog, azért a kölcsönös indukció «n» coefficiense is folytonosan változik; ezért ajánlatos a (10, 11) csévék eltolatása által a «),» coeffiieieust megfelelően változtatni, hogy ekként a arány állandó legyen. A (10, 11) csévék ezen eltolatását könnyen lehet önműködővé tenni. Ezenkívül ajánlatos az a «>» coefficienst csökkenteni, midőn a jármű az útról letér vagy oly útszakaszra jut, melynél a hatásos intenzitás sokkal kisebb, mint a pálya más részein. Az automobilnak motorjai és menetszabá­lyozói akként vannak elrendezve, a mint ez az akkumulátoros automobiloknál szokásos. Ha ellenben a jármű sínpályákon közle­kedik, akkor az akkumulátor-battéria fölös­leges, vagy legföljebb kisegítés czéljából alkalmaztatik. A motorokat a (14 és 23) kapcsok közé kapcsoljuk és az azok által megkövetelt feszültséget az elérendő menet­sebesség szerint a (10 és 11) csévéknek említett eltolódása által módosítjuk. Az elektromos szelepnek a leírt módon való alkalmazása tehát igen egyszerűen lehetővé teszi, hogy a járművek hajtására igen nagy frekvenciájú áramokat indukció folytán hasznosíthassunk. SZABADALMI IGÉNY. Berendezés járműveknek a hajtásukhoz szükséges energiával való táplálására nagy frekvenciájú váltakozó áramoknak induk­ciója révén, jellemezve a járművek által megteendő utak mentén elrendezett, nagy frekvenciájú áramokkal táplált munka­vezetékek, valamint az ezek segélyével a jármüvek tápáramköreiben indukált nagy frekvenciájú áramokat a motorok­hoz való vezetés előtt egyenárammá ala­kító elektromos szelep által. (1 rajzlap melléklettel.) PUXA* RÉ83EVÉWY TÁR8A6AG NYOMDÁJA BUDAPEcrbN

Next

/
Thumbnails
Contents