31840. lajstromszámú szabadalom • Eljárás és kemencze zománcozandó tárgyak égetésére vagy tetszőleges tárgyak izzítására

előtt ki kellene szedni. Ha a hőfok bizo- j nyos fokig sülyed, akkor az árút csak meg- j felelően hosszabb ideig kell a sugárzó hőnek kitenni. Egy ilyen üzemű kemencze tüzelőanyagszükséglete természetesen sok- ; kai csekélyebb, mint a hőboltos kemen- | czéké és a zománcz azon magas hőmérsék- j let folytán, melyet eddig zománczozó ke- i menczéknél elérni nem lehetett, nagyon jól •! fog tapadni. Az új eljárás szerint üzembe j helyezett kemenczénél egyúttal lehetséges i a belső teret a kürtővel vagy közvetlenül j vagy a külső csatornák útján megszakítás j nélkül kapcsolatba hozni, hogy munkaköz- j ben a lángnak és gázoknak a munkatérből való eltávolítását állandóan biztosítsuk. Ezen gázok ugyanis csekély mennyiségben j is a zománcz vegyi elváltozását okozzák, a ! mit minden esetre el kell kerülni, hogy hő- ! bolt nélküli kemenczét a hőboltos vagyretortás kemenczék helyett alkalmazni lehessen. Az által, hogy a láng fölváltva, kívülről és belülről hat, a munkatér nem záratik el a kürtőtől, nem képeztetik hőbolt, hanem a munkatér és a kürtő közlekedése nem szakad meg, csak a huzam iránya változtatik. Az eddigi belső és külső hevítéssel működő kemenczéknél nem ismerték sem a su- ; gárzással való hatást, sem ennek egyesíté- j sét külső hevítéssel a sugárzás föntartása czéljából. Az eddigi kemenczéknél a tárgyak egyszer közvetlenül a nyitott tűzben, azután minden oldalról zárt térben a falazaton át tovább hevítettek. Világos, hogy ily eljárás szerint üzembe vett kemencze a belső és külső hevítés daczára az új hevítési eljárással elérni szándékolt czélt, a i lánggal való közvetlen érintkezés elkerülé- ] sét, például zománczozásnál nem teljesít- j heti. Ezzel összefüggésben ilyfajta kemen- j czéknél természetszerűen a belső kemenczetér és a kürtő között az annyira fontos, meg nem szakított kapcsolat is hiányzik. A jelen eljárás szerint működő zománczozó vagy izzító kemenczék tüzelésénél pl. csak egy tüzelés vagy egy láng, illetve gáztüzelésnél csak egy szekundér levegőb-bevezetés alkalmazható, ellenben két különféle meleg elvezető csatorna talál alkalmazást, úgy hogy a láng egyszer a kemencze belsejét teszi sugárzóvá, másszor a falazat csatornáin áramlik át. A kürtőhöz vezető melegvezető csatornák a két lángúthoz csatlakoznak. Ezen csatornák mindegyike fölváltva egymagában zárható, úgy hogy a láng természetszerűen csak azon csatornán fog átvonulni, a melyen a meleg elvezetése lehetséges, más szávakkal, azon helyen, hol a forgózár nyitva van. Egy tüzelés helyett természetesen két tüzelést is lehet alkalmazni, melyek közül az egyik a belső részt, a másik a kemencze falazatában lévő csatornákat hevíti. Ezen foganatosítási alak azonban a gyakorlatban kissé körülményes, úgy hogy kevéssé fog alkalmazást találni, mindenesetre azonban kivihető. A mellékelt rajzban a jelen eljárás szerint berendezett kemencze van föltüntetve, és pedig egy tüzeléssel ellátott kemencze 1. ábrán függélyes metszetben, 2. ábrán vízszintes metszetben, 3. ábrán a B—B vonal, 4. ábrán a D—D vonal szerint vett metszetben, 5. ábrán egy némi változtatással szerkesztett kemencze függélyes metszete van föltüntetve, 6. ábrán a hozzátartozó hosszmetszet látható. Az 1—4. ábrákban föltüntetett kemencze általánosságban alkalmasan megerősített falazatból áll, melybe tűzálló anyagból való és a czélnak megfelelő nagyságú, beboltozott vastag falú (a) munkatér van beépítve. Ezen munkatér elől ismert módon ajtóval elzárható és fenékfölületén megfelelő alakú (b) nyílással van ellátva, mely a tüzelés (c) csatornájával, melybe az (e e) csatornákon vezettetik a levegő, akkép áll kapcsolatban, hogy a létesített láng a (b) nyíláson az (a) munkatérbe léphet. Innen a tűzgázok az (f) és (g) csator-