31840. lajstromszámú szabadalom • Eljárás és kemencze zománcozandó tárgyak égetésére vagy tetszőleges tárgyak izzítására

nákon át a kürtőbe mennek. Az (a) munka­tér oldalfalaiban (d) csatornák vannak el­rendezve, melyek szintén a tüzelés íc) csa­tornájával állanak kapcsolatban és az (a) munkatér boltozata fölött haladnak. Jelen ! foganatosítási példánál ezen (d) csatornák j úgy vannak elrendezve, hogy kettő-kettő egy oldalon fönn egyesül. A láng az (a) ; munkateret körüláramolja és annak falait ez által sugárzóan megtartja. Hogy lehe­tővé tegyük, hogy a láng mindig csak egy úton haladjon, a két lángúthoz csatlakozó mindkét melegelvezető csatorna egy-egy tolókával vagy más elzáró szerkezettel van ellátva, úgy hogy a láng a tolókák állása szerint csak azon úton haladhat, melyen az elhasznált meleg távozhatik. A melegelve­zető csatornák tolókái stb. ismert módon kerék, láncz vagy emelővel vannak össze- j kötve, hogy azok váltását gyorsan lehessen eszközölni. Az 5. és 6. ábrákban föltüntetett kemen­czeszerkezet az eddig leírt szerkezettől csak abban különbözik, hogy a láng a tüzelés­től nem a munkatér fenéknyílásán át lép be, hanem az oldalfalaiban lévő (i) nyíláso­kon át. A gázoknak a kürtőbe való elvonu­lása itt is az (f g) csatornákon át történik. Ezen kemenczék alkalmazása mindenek­előtt a bádog és öntött zománczárúk elő- i állításához van tervbe véve, bár ezen ke- , menczék sok más czélra, különösen a fém ; ' i és vegyi iparban használhatók. Egy ilykép berendezett kemencze munka­folyamata a következő: A tüzeléstől jövő láng előbb a kemencze (a) munkaterébe vezettetik. Ezt a hozzá­való forgózár nyitása és a munkatér körül • futó (d) csatornák elzárása által érjük el. j Generátorgáztüzelésnél a gázok, miután az | (e) csatornákból beáramló levegő által meg- j gyúladtak, a (b) nyíláson (1—4. ábrák), vagy az (i) nyílásokon (5. és 6. ábrák) az (a) munkatérbe és innen az (f) és (g) csa­tornákon át a kürtőbe jutnak. Ha ily mó­don a munkatér falai elegendően fölhevül- j tek, erősen sugárzóvá tétettek és ha a kellő hőmérséklet eléretett, akkor az izzítást í vagy égetést meg lehet kezdeni. Ezután az eddig nyitott forgózárt elzárjuk és az (a) munkatér körül futó (d) csatornákét nyit­juk. Ez által a láng kényszerítve van, út­ját a (c) tüzeléstől a munkatér megkerü­lésével a munkatér mindkét oldalán elren­dezett (d) csatornákon át venni, a miáltal a kemencze falai tovább hevíttetnek. A belső tér a csatornáktól azonban nem zá­ratik el, hanem a munkatér és kürtő kap­csolata, bár külső csatornák közvetítésé­vel, megmarad. Ha a kemenczébe nagyobb, nehezebb tárgyakat, például öntött edénye­ket helyezünk, az üzemet úgy vezethetjük, hogy minden újabb megtöltés előtt a láng előbb a kemencze belsejébe vezettetik, hogy azt a helyes, sugárzó hőmérsékletre hozzuk. Ha ezt megtörtént, akkor a láng iránya megváltoztatik és a földolgozandó árú az (a) munkatérbe tolatik, a sugárzó hőnek tétetik ki és elkészültéig ott hagya­tik. Kisebb tárgyaknál az árút el lehet tá­volítani és újat lehet betolni a nélkül, hogy minden alkalommal a láng irányát megvál­toztatnék. Ezen változtatás inkább csak a munkaszünet alatt történik. SZABADALMI IGÉNYEK. 1. Eljárás zománczozandó tárgyak égeté­sére vagy tetszőleges anyagok izzítá­sára a kemencze falai által kisugárzott meleg kizárólagos kihasználása mellett, az által jellemezve, hogy az ismert mó­don a tárgyak behelyezése előtt közvet­len belső tüzelés által magas hőfokra he­vített munkatér falai a tárgyák behe­lyezése után kívülről tovább hevíttetnek, hogy a sugárzás által leadott meleget pó­toljuk és ilykép a zománcz beégetéséhez vagy az anyagok izzításához szükségelt hőfokot a munkatérben hosszabb ideig föntarthassuk. 2. Az 1. igényben védett eljárás foganato­sítására belülről és kívülről hevíthető kemencze, az által jellemezve, hogy a fűtőgázok bevezetésére szolgáló (c) csa­torna egyrészt a (b) csatorna által köz­vetlenül az (a) munkatér belsejével és

Next

/
Thumbnails
Contents