31736. lajstromszámú szabadalom • Légkalapács

- 2 -az egyenletesen mozgatott légdugattyú szívó löketének már egy részét megtette; ezen légritkítást mindig meg kell szüntetni. A (18) térbe áramló és a (2) dugattyú fölött légpárnákat létesítő levegő eltávolítására, az (1) kalapácshengerben a (18) térbe nyíló (9) kipuffogó szelep (1., 2. és 3. ábra) van alkalmazva, mely jelesen a (10) tetszőleges rendszerű rúgó terheléssel szabályozható oly módon, hogy a (7) kalapács megemelésénél a fölös levegő eltávozhatik, mikor is a távozó levegő mennyisége a rúgó különböző megterhelése által szabályozható. Nem előnyös a szelepet teljesen tehermentesíteni, vagyis a (2) dugattyú fölötti (18) teret a levegővel közvetlen összeköttetésbe hozni, mivel ez esetben a (2) kalapácsdugattyú fölötti levegő igen gyorsan távoznék el, ami a dugattyú és a henger födelének ütközését eredményezné. Másrészt a terhelés növelésével, a kalapácsdugattyú lökethossza, kis légpárnák keletkezése miatt, csökkenthető. Ezen kalapács előnye az eddig ismert légkalapácsokkal szemben abban áll, hogy a kalapácshenger hosszának egy része nem szolgál légpárnák létesítésére, miáltal a dugattyú, illetőlég kalapács hasznos lökete csökkenne, hanem a kalapácshenger teljes lökethossza szolgálhat kalapácslöketül, minek következtében a henger lökethosszával közel egyenlő vastag (magas) darabokat munkálhatunk meg. Kis (alacsony) munkadaraboknál nem mindig szükséges a kalapács teljes esési magasságának kihasználása; sokszor elégséges, sőt egyenesen kívánatos, hogy kisebb esési magasságot alkalmazunk. Ezen oknál fogva oly készülékről van gon- | doskodva. mely a (2) kalapácsdugattyú lö- ! ketet, a (6) légdugattyú mindig egyenlő ; nagy löketétől függetlenül megváltoztathatja. Ezen készülék lényegében egy a (3) léghenger (4) nyomóterébe nyíló, beállítható (12) elzáró elemből (szelep, csap) áll, melyen át a dugattyú alatt komprimált levegőnek a nyílás nagyságától függő része eltávozhat, míg a megmaradó levegő a (7) kalapácsot emeli. A kalapács lökete természetszerűleg annál inkább csökken, minél több levegő távozhat el a (12) elzáró elemen át és (12) teljes nyitásánál a kalapács egyáltalán nem emelkedik, a (12) elzárószerkezet teljes zárásánál a kalapács teljes esési magassága érvényesül; ezen beállítás a munkadarab magasságától függ. Hasonló czélra szolgál a (13) elzáróelem, a mely a (8) szívó teret a külső levegővel köti össze s melynek alkalmas beállítása, illetőleg teljes zárása vagy nyitása által a kalapács esési hatását előidéző fölülről ható légnyomás szabályozható, azáltal, hogy a légdugattyú szívólöketénél a (8) hengertérben komprimált levegő, részben vagy egészen eltávozik, míg a (13) elzáróelem zárt állapotában, a légnyomás teljes mértékben növeli az esési hatást. Mivel természetszerűleg kis löketnél az esési hatás is csökkenthető, a (12) és (13) szerkezeteket kényszermozgással látjuk el, ami pl. a (15) kapcsoló rúddal összekötött (14) párhuzamos emeltyűk segítségével eszközölhető (1. és 2. ábra). A kapcsoló rudat a (25) vonórúd és (16) állító emeltyú mozgatja, miáltal mindkét elzáró szerkezet egyenlő értelemben működik. A (12) és (13) elzáróelemek ezen kényszermozgású vezérlése teszi lehetővé a kalapács működésének rögtöni beszüntetését, anélkül, hogy a légdugattyú mozgását be kellene szünteni. Különösen előnyös a kalapácsot a kovácsolás kezdetén emelt helyzetben tartani, hogy a munkadarab a kovács tűzről mindjárt a kalapács alá kerülhessen. Ennek elérésére a következő szerkezet szolgál: Mindkét henger nyomótereit összekötő (19) csatornába a (24) csap, szelep vagy tolattyú van beiktatva és a hengerek (4) és (5) nyomótereit még egy (20) csővezeték köti össze, mely utóbbiba egy visszacsapó szelep van alkalmazva, mely a levegőnek a (3) léghengerből az (1) kalapácshengerbe való áramlását megengedi, de fordítva nem. A (12) kivezető szelep keresztmetszete úgy van méretezve, hogy a (4) térből még teljes nyitásnál sem távozhat el az összes sűrített levegő, hanem a kalapácshengerben csekély nyomás észlelhető, mely azonban a (6) dugattyú visszameneténél hatástalanul