31547. lajstromszámú szabadalom • Szorító szerkezet és kapcsolókocsi függő kötélpályák számára

(í) tartó szerkezet az eddigi csekély lejtéssel tovább haladó (29) sínre ismét ránehezedik s a (4) szállítókocsi súlya a (2) tolókát ismét eredeti helyzetébe húzza le az (1) tartó szerkezetben. A (22) kapcsolókocsi egy kis darabon még lejtősen halad tovább, miközben (23) ütközői a (14) vagy Íl4a) részek, vagy a (3) csap alatt elhaladnak, mivel a (22) kapcsolókocsit a tovább haladásban (24) járó sínjének egy fölfelé görbített darabja, vagy más akadály meggátolja, mig ellenben az (1) tartó szerkezet a (4) szállítókocsival együtt a lejtős (29) sínen a kocsi súlyának hatása alatt magától tovább fut. Mihelyt a (14), illetve (14a) rész, vagy a (3) csap a (23) ütközőkön túlhalad (lásd III. helyzet), a kapcsolókocsit egy (25) visszahúzó súly kezdő helyzetébe téríti vissza. Az (1) tartószerkezet a (4) szállítókocsival, átmeneti vagy közbenső állomásokon a lejtős (29) sínen önmagától halad tovább, vagyis ezen átmeneti pályaszakaszon nincs vontató kötélhez kapcsolva. Mihelyt azonban a IV. helyzetet elérte, a (14), illetve (14a) tartó, vagy a (3) csap egy második (22a) kapcsolókocsi ütközőivel találkozik és ezen kocsit a párhuzamosan haladó (24a) sínen először is a (30) pontig viszi magával. Innen kezdve a (29) sín a kocsi V. helyzetéig ismét annyival sülyed, hogy a szállítókocsi s ezzel együtt az egész tartó szerkezet ismét teljesen kiemeltessék a (22a) kapcsolókocsiból, melynek (24a) sínje az eddigi eséssel halad tovább. Ennek kö vetkeztében a (6) kötélszorító megnyílik s a megfelelően lefelé vezetett új (13a) vontató kötél a kocsi V. helyzetében a nyitva álló kötélszorítóba beléphet. A (22a) kapcsolókocsi a rajta fiiggő szállítókocsival együtt, a (29) sínnel eddig párhuzamosan vezetett (2ía) sín (31) pontjáig csekély7

eséssel önmagától tovább halad. A (31) ponttól kezdve a (24a) sín ismét nagyobb eséssel kezd sülyedni, úgy hogy az (1) tartó szerkezet az eddigi módon tovább vezetett (29) sínre újból ránehezedhet. Mire a kapcsolókocsi a (24a) sín végére érkezett, a szállítókocsi súlya a szorító szerkezetet már ismét elzárta s a kapcsolókocsi még annyival sülyedt, hogy a (14), illetve (14a) tartó, vagy a (3) csap a (23) ütközők fölött elhaladhasson (lásd VI. helyzetet). Mihelyt ez megtörtént, a (25a) visszahúzó súly a (22a) kapcsolókocsit ismét eredeti helyzetébe téríti vissza s az (1) tartó szerkezetet ismét az új (13a) vontató kötél viszi tovább. Ha arról van szó, hogy ily módon a vontató kötél igénybe vétele nélkül a pályának egy görbe szakaszán haladjanak át, akkor (29) sínnek azon részét, mely az első (22) kapcsolókocsi és a második (22a) kapcsolókocsi közé esik, kellő eséssel a görbének megfelelően meghajlítjuk, a görbe végén pedig a leírt módon tovább vezetjük. A (13) vontató kötél ez esetben egy magasabban elrendezett (34) kötél tárcsa és több (32, 33) vezető görgő segélyével vezettetik, mint a 13. ábra oldalnézetben, a 14. ábra pedig alaprajzban föltünteti. A (22a) kapcsolókocsi tehát, görbéken való haladásnál alkalmazva, az (1) tartó szerkezetet a görbén való áthaladás után ugyanazon (13) vontató kötéllel hozza kapcsolatba. Ott, hol egy hosszú visszahúzó kötél számára elegendő tér áll rendelkezésre, úgy is járhatunk el, hogy a (22) kapcsolókocsit, miután a tartó szerkezetet ismét a vontató kötélhez kapcsolta, annyival sülyesztjük, hogy (23) ütközői a (14), illetve (14a) tartó, vagy a (3) csap alatt elhaladhassanak. Ez esetben a szétkapcsolásra és újbóli bekapcsolásra egyetlen kapcsolókocsi is elegendő. A kötélpálya kocsija be- vagy kirakás czéljából a végállomásokon, valamint közbenső állomásokon is önműködően lekapcsolható ezen kapcsolókocsi segélyével. SZABADALMI IGÉNYEK. 1. Szorító szerkezet függő kötélpályák vontató kötelei számára, melynél a mozgékony szorítópofa eltolására a szállítókocsit tartó függélyes irányban elmozdítható tolókának vezető hornyai vagy bordái szolgálnak, jellemezve az által, hogy a függélyes (2) tolóka és a (6) szorítópofa közé egy egyenlőtlen karú (7) emelő van iktatva, mely a függélyes