31422. lajstromszámú szabadalom • Villamos úton szabályozott lift

A főkapcsoló működtetésére solenoidok helyett egy vagy két kis motort is alkalmazhatunk és ezek közül az egyikkel a kapcsolót úgy állítjuk be, hogy a fülke fölfelé emelkedjék, a másikkal pedig a kapcsolót akként állítjuk be, hogy a fülke sülyesztessék. Azáltal, hogy a kapcsolók és rögzítő szerkezetek működtetésére gyenge áramot használunk, az azokhoz tartozó sodronyok érintése semmi veszéllyel nem jár, és ezenkívül a szikrázás is el van kerülve. Az 1. ábrában föl tüntetett sémában a (25) kapcsoló két (58, 59) solenoiddal van ellátva, melyek a (60) inga harántrúdjára hatnak, mely inga, midőn a föltüntetett függélyes helyzetet foglalja el, nyugalomban van és a (25) kapcsolónál az áramkörök meg vannak szakítva. Ha a fülkét lefelé akarjuk bocsátani, akkor a fülke alatt valamely folyosón a nyomógombot megnyomjuk, mire az áram a (23 és 58) solenoidokon és a (28) kontaktuson a mozgó egy (1) sodronyba és a (17, 18) kontaktusokon keresztül az illető folyosó negatív sodronyába folyik; ennek következtében csak az (58) solenoid gyakorol vonzást, mivel az (59) solenoid áramköre nincsen zárva, a menynyiben ennek zárása a (2) sodronyon keresztül csak akkor történik, ha a fülkét fölfelé indítjuk. Ha a (19) fülke az 1. ábrában föltüntetett állásban van és pl. a (13) folyosón a (15) nyomógombot megnyomjuk, akkor az áram a (21) battériából vagy generátorból a (20) sodronyon és a (23) solenoidon folyik át, mely ekkor magját megemeli vagy sülyeszti és ezáltal a fülkében az összes (53) nyomógombokat rögzíti; a (22) solenoidtól az áram ezután a (24) sodronyon át a (25) kapcsolóhoz és innen azon áramkörön folyik, melyet a (13) folyosó nyomógombja zárt, nevezetesen az (58) solenoidon, a (26) sodronyon, a (28) kefén, a mozgatható (1) sodronyon, a (18) kontaktuson és a (13) folyosónak (16, 17) kontaktusain keresztül a negatív (61) visszavezetékbe. Az (58) solenoid gerjesztetvén, a (60) ingát a maga oldala felé lendíti és ezáltal a (25) kapcsolót akként állítja be, hogy a főáram a (22) fővezetékből a (62) vezetéken keresztül az (54) motorba folyik, mely ekkor a fülke sülyesztését okozza; a (62) vezetéken átáramoló áram egyszersmind a (34) solenoidot is gerjeszti, mely az összes nyomógombokat elfoglalt helyzetükben rögzíti. A fülke addig mozog lefelé, míg a (3, 4) szigetelő tömbök a (13) folyosónak megfelelő (18) kontaktusai közé nem kerülnek, a mikor az áramkör megszakíttatik, a (60) inga nyugalmi állásába tér vissza és a fülke megállíttatik. Az áram nem gerjesztvén többé a (23, 24) solenoidokat, az összes nyomógombok ismét szabadon bocsáttatnak. Ha a (13) folyosó nyomó gombja helyett a (11) folyosó nyomógombját nyomjuk meg, akkor az áram hasonló módon folyik, csakhogy a (24) sodronyból nem az (58), hanem az (59) solenoidon, a (27) sodronyon, a (29) kefén, a (2) sodronyon, a (18) kontaktuson és a (11) folyosó (16, 17) kontaktusain folyik tovább. Ennek következtében a főáram a (22) vezetékből a (25) kapcsolón át a (63) vezetékbe, az (54) motorba és innen vissza a (62) vezetéken és a (25) kapcsolón át a (64) visszavezetékbe folyik, miközben a (34) solenoid, mint előbb, az összes nyomógombokat rögzítve tartja. A fülke tehát addig mozog fölfelé, míg a szigetelő tömbök a (11) folyosónak megfelelő (18) kontaktusok közé nem jutnak, a mikor is az áramkör megszakíttatik, (60) inga nyugalmi állásába tér vissza és a fülke s (11) folyosón megállíttatik. A fülkében elrendezett nyomógombok hatása ugyanolyan, a mint azt az előzőkben már leírtuk. Ezen nyomógombok azon emelet számával vannak megjelölve, mellyel hajlékony sodronyok segélyével össze vannak kötve. Ha a főakna valamely ajtaját az ez elé érkező és ezt szabaddá tévő fülkéből kinyitjuk, akkor az áramkör megszakíttatik és a fülke megállíttatik. Ha netalán két különböző folyosón a nyomógombok egyidejűleg nyomatnak meg, akkor a fülke azon folyosóig halad, mely a kiindulási helyzetéből legtávolabbra esik. hacsak a közelebb eső folyosón a főakna