31317. lajstromszámú szabadalom • Gerjesztőmótor, vagy generátor gyanánt használt indukcziós gépek számára

- 5 -A legegyszerűbb mód valamely indukciógép gerjesztésének szabályozására abban áll, hogy gerjesztőgépének fordulatszámát módosítjuk. Ha egy indukciógépnek mótor gyanánt kell működnie, akkor az általában egy közepes teljesítményű gyorsan forgó gép. Ekkor a gerjesztőgép lehetőleg közvetlenül a szóban forgó gép tengelyére szerelendő. Ha azonban az indukciógépnek generátor gyanánt kell működnie, akkor az általában egy lassan forgó, nagy gép. Ezen esetben éppen ellenkezőleg nem előnyös a gerjesztőgépet a szóban forgó gép tengelyére szerelni, és pedig azért, hogy a gerjesztőgépet gyorsabban forgathassuk, mint az indukciógépet. Minthogy a gerjesztőgép hajtására csak a mechanikai súrlódást és a mágneses ellenállást kell legyőzni, azt csekély költséggel, egy kis egyenáramú mótor segélyével hajthatjuk. Ez viszont lehetővé teszi, hogy az ugyanazon központban egyidejűleg üzemben lévő indukciógépek gerjesztőgépeinek fordulatszámát a legnagyobb könnyűséggel módosítsuk azáltal, hogy ezen gerjesztőgépek hajtó motorjainak áramkörében a feszültséget módosítjuk. Ezek alapján a központot előnyösen az 5. ábrában föltüntetett módon rendezhet- i jük be. (48, 49, 50) a pl. háromfázisú hálózat vezetékeit jelöli; természetesen a hálózat egyfázisú vagy bármely fázisszámú is lehet. A központban több, az ábra szerint, négy (51, 52, 53, 54) indukciógép van elrendezve. Ezen gépeket a hálózattal az (55) kapcsolók segélyével kötjük össze. Ez utóbbiakat általában rheosztátokkal vagy pedig váltakozó önindukció koefficienssel bíró fojtó csévékkel látjuk el. Az ábrában ezen készülékek egyszerűség kedvéért nincsenek föltüntetve. Mindegyik indukciógép egy-egy gerjesztőgéppel van összekötve, melyek az ábrában (56, 57, 58, 59)-el vannak megjelölve. A gerjesztőgépek egy-egy egyenáramú (60) mótor által hajtatnak, - mely utóbbiak az egyenáramú (63) gép által táplált (61) és (62) vezetékek közé vannak igtatva és a (64) kapcsolók segélyével bármikor üzembe hozhatók. A (-i5) rheoeztát arra szolgál, hopy segélyével a (61, 62) egyenáramú áramkör feszültségét szabályozhassuk és ekként a (60) motorok, ill. az ezek által hajtott gerjesztőgépek fordulatszámát tetszésünk szerint módosíthassuk. Az 5. ábra szerint a hálózatba bekapcsolt (54) gép nincsen gerjesztőgépével összekötve és ez utóbbi meg van állítva, amenynyiben a (60) motorának áramköre a (64) kapcsolónál meg van szakítva. Az (54) gép ezekundar áramköreinek (25 és 27) kontaktusgyűlüihez illeszkedő kefék a (66) rheosztáton keresztül az egyenáramú (61, 62) áramkörrel vannak összekötve. A (26) gyűrű keféje pedig egyáltalán nincs bekapcsolva. Az (55) gép szekundar áramköreit ily módon gerjesztve, az indukciógépet közönséges váltakozó áramú generátorrá alakítjuk át, melynek gerjesztését a (66) rheosztát segélyével szabályozhatjuk. Ily módon mindig rendelkezésre áll egy váltakozó áramú generátor, még ha ezen czélra niacs is külön gép elrendezve. Az 5. ábra szerint az (52 és 53) gépek üzemben vannak, míg az (51) gép ki van kapcsolva. Mint már említettük, az (54) indukciósgépből képezett váltakozó áramú generátor határozza meg a hálózat feszültségének frekvenciáját. Mint már említettük, czélszerűbb a (66) rheosztát helyet automatikus szabályozót alkalmazni. A (65) rheosztát segélyével a váltakozó áramú generátort átfolyó korrigáló áramok intenzitásainak összegét zérusra hozhatjuk. A mint föntebb kifejtettük, ezen eredményt mindaddig elérhetjük, míg a gépek megterhelése a maximális megterheltétésüknek csak kis törtrészénél nem nagyobb. Ekkor azonban czélszerű annyi gépet kikapcsolni, hogy az üzemben maradt gépek jobban megterheltessenek. Ezen eset természetesen nem gyakori. Ha ez mégis be-