31265. lajstromszámú szabadalom • Elektromos gáz- vagy gőzkészülék

a fejlesztett hő kellőképen elvezettetik. | Ezenkívül a higaayoszlopok vezetők gyanánt szerepelvén, nagymennyiségű áramokat képesek a készülékbe bevezetni és ebből elvezetni és ezenkívül a beforrasztott végvezetők alkalmazását a legegyszerűbb módon fölöslegessé teszik. A (23) vezetékben mindig egyenáramok folynak, melyeknek jellege az alkalmazott fázisszámtól függ. Ezen egyenáramok a (24) munkaáramkörben tetszőleges czélra hasznosíthatók. A 2. ábrában a készüléknek egyfázisú váltakozó áramoknál alkalmazható foganatosítási alakja van föltüntetve. Az áramforrást egy egyfázisú (31) generátor vagy egy áramátalakító képezi. Ezen ábrában a (7, 8) és (29) edények beállítható alátétekre vannak szerelve, mely esetben az (1) készüléktartály egy külön, az ábrában föl nem tüntetett állvány által hordatik. A feltüntetett példánál a beállítható alátétek (32) csavarorsókkal vannak ellátva, melyek a (33) asztalba vannak becsavarolva, mely maga is a (34) csavarokon beállítható. A (33) asztal czélszerűen palából vagy más jó szigetelő anyagból van készítve. Hasonló beállítható alátétek alkalmazhatók az 1. ábrában föltüntetett foganatosítási alaknál is. A 2. ábrában a negativ elektróda (13)mal van jelölve, itt a készülék a vasból vagy más alkalmas anyagból készült (35) segédelektródával van ellátva, mely a (36) battériával vagy más egyenáramú forrással van összekötve oly czélból, hogy a készüléken keresztül folytonos egyenáram menjen a negativ elektróda felé. A 3. ábrában föltüntetett foganatosítási alaknál az (1) készülék tartály két bővebb (2) és (6) csőtoldattal van ellátva, melyek a positiv és negativ elektródákat képező higanyoszlopokat tartalmazzák és a (7, 8) edényekben lévő higanyba merülnek. A készűléktartály ezenkívül egy harmadik (37) csőtoldattal is van ellátva, mely a (38) edényben lévő higanyba merül. A (38) edényből a (39) cső indul ki, melybe a (40) szivattyú van igtatva, melynek (41) nyomó csöve a (7) edénybe torkol. Az áram a (42) sodronyon keresztül a (7) edényben levő higanyhoz jut, ezután a (2) csőben levő higanyoszlopon, az (1) tartályban lévő gőzön, a (6) csőben levő higanyoszlopon és a (8) edény higanyán át a (43) sodronyba áramlik. Minthogy az áram átfolyása közben több kevesebb hő fejlesztetik a készülékben, czélszerű a (2) csőtoldaton keresztül több higanyt az (1) tartályba nyomni, mely higany a (37) csőbe folyik és a tartályból több kevesebb gázt vagy gőzt visz magával. Ily módon a positiv elektróda hűtött higannyal tápláltatik és egyszersmind a tartályban a gőz kellő tisztaságban és sűrűségben tartatik fönn. A (38) edénybe folyó higanyt a (39) csövön keresztül a (40) szivattyú segélyével a (7) edény alsó rétegéből vezetjük úgy, hogy ez utóbbi levegőtől meut higanyt kap. A (38) edényt vagy akként szerkesztjük, hogy nagy hőkisugárzó fölülettel bírjon, vagy pedig a (44) hűtő spirálissal látjuk el, melyben hideg vizet vagy más hűtő folyadékot keringtetünk. A (7) edényben a higany felszínét akként szabályozzuk, hogy a (2) csőtoldat higanyoszlop a kellő magassággal bírjon a higanynak a (37) csőtoldatba való átfolyatására. Azt találtuk, hogy a legtöbb esetben szükségtelen a negativ elektródát hűteni, mivel a készülék bizonyos tekintetben jobban működik, ha a negativ elektróda föl van hevítve; szükség esetén azonban a negativ elektródát alkotó higanynál hasonló hűtő berendezést alkalmazhatunk. A higanygőz a készűléktartály falain kisebb mértékben mindig kondenzálódik, a mikor is a hideg higanycseppek hozzájárulnak a gőz kellő sűrűségének fentartásához. Megemlítendő, hogy a (37) csőtoldatot oly hosszúra kell méretezni, hogy ebben a barometrikus higanyoszlop fölső végé tetemes távolságban legyen az (1) tartály fenekétől, hogy ekként a higany szivattyúzó hatása jobban érvényesüljön. Ezen elrendezés mellett ugyanis a (37) csőtoldatba eső higany csép-