31265. lajstromszámú szabadalom • Elektromos gáz- vagy gőzkészülék
- -t -peket képez, melyek mint a Sprengel-féle szivattyúnál, több-kevesebb gázt vagy gőzt visznek magukkal az (1) tartályból. A 4. ábrában oly foganatosítási alak van föltiintetve, melynél az előbbi foganatosítási alaknak (2) és (6) csőtoldatai el vannak hagyva, és a (42, 43) sodronyok közvetlenül vaunak összekötve az (1) tartályban lévő (9) és (13) elektródákkal. A (37) csőtoldat azonban ezen foganatosítási alaknál is alkalmazásban van és (38) edénye a (40) szivatytyún keresztül a (45) tartálylyal van összekötve. Ezen tartályból két (46) és (47) cső indul ki, melyek egymással szemben az (1) készűléktartályba torkollnak és a (48) í 11. (49) fúvókákkal vannak ellátva, melyeken át a higany atmoszférikus nyomással finom sugarak alakjában vezettetik az (1) tartályba. Ezeu elrendezés következtében nemcsak az elektródák húttetnek, hanem az (1) tartályban lévő gőz is hűttetik. Némely esetekben szükséges a készüléktartályban levő gőzt vagy gázt nagyobb nyomás alatt tartani, amikor is az eddigi elrendezéseknél a külső higanyfölületre ható légnyomás nem elegendő a higanyoszlopoknak a vezető gázhoz vagy gőzhöz viszonyított kellő magasságban való tartására. Ezen czélból a túlnyomást a higanyoszlopok külső fölületére pl. azáltal gyakorolhatjuk, hogy ezen higanyoszlopokat U alakú csövekben tartjuk fenn és a higanyoszlopokra ható nyomást a higanyoszlop egy részének súlyával nagyobbítjuk. A fődolog emellett az, hogy a vezető folyadékoszlop, bármilyen természetű folyadékot is alkalmazunk, a belső és kiilső nyomásokat kiegyenlítő közeg gyanánt szerepeljen. Ilyen elrendezés az 5. ábrában van föltüntetve. Itt a készűléktartálynak (2) és (6) csőtoldatai U-alakban vannak meghajlítva és higannyal megtöltve. Amint könnyen belátható, az (l) tartályban bezárt vezetőgőz a levegőnyomásnak és a higanyoszlop színtkülönbözeti részének súlya alatt áll. Az előző foganatosítási alakoknak (37) csöve itt el van hagyva és a (40) szivattyú a higanyoszlopok külső végére hat. Jó hűtés | czéljából a (39) szívó csövet az (50) vízhűtőn • vezetjük át. A csőtoldat kifejezéssel természetesen nem akartuk azt jelezni, mintha ezen csőtoldatok a készűléktartálylyal okvetlenül egy darabban készítendők; ezen csőtoldatok ugyanis külön részt is alkothatnak és a tartálylyal tetszőleges módon tömítően lehetnek összekötve. Lehet továbbá az egyik csövet a másik cső belsejében elrendezni úgy, hogy a kettő között egy gyűrűs tér keletkezzen, a mikor is az egyik elektródát alkotó vezető folyadék az egyik csőben van és ebből a másik csőbe ömlik át. Ami a gőz hűtését és tisztán tartását illeti, az ezen czélból keringésben tartott folyadéknak nem kell okvetlenül vezető folya.. déknak lenni, a miért is a jelen találmány nem szorítkozik csupán vezető folyadéknak ezen czélra való alkalmazására. A 3—5. ábrákban föltüntetett elrendezések természetesen kettőnél több elektródával biró készülékeknél pl. az 1. és 2. ábrákban föltüntetett foganatosítási alaknál is alkalmazhatók. A 6. ábrában oly foganatosítási alak van föltüntetve, mely a készűléktartályban lévő gáz vagy gőz tisztántartására speciál's szerkezettel van ellátva. Az elektródák is az előző ábrákban föltüntetett módon higanyoszlopok által képeztetnek. Az említett czélból az (1) tartálylyal az 51) cső van összekötve, mely az (52) szivattyúhoz vezet, mely vagy folytonosan vagy időközönként működtetik, bár előnyösebb azt a készülék egész üzeme közben folyton működésben tartani. Ezeu szivattyú működés közben tisztán tartja a bezárt gőzt vagy gázt, amennyiben könnyebb gázokat, pl. oxigént és nitrogént kiszivattyúzza és az (53) csövön keresztül kihajtja. A 7. ábrában a (13) negatív elektróda az (I) tartály fenekén lévő higanyréteg által képeztetik, a készülék két (9) és (10) positiv elektródával van ellátva, melyek vasból vagy más alkalmas szilárd anyagból vannak ké' szítve. A különböző elektródákkal az (54,
