31061. lajstromszámú szabadalom • Eljárás gázok sűrítésére és szétválasztására

— 2 — létesített. Ha a földolgozandó gázkeverék legnehezebben sűríthető alkatrészének folyósodása. illetve megszilárdulása már megkezdődött, akkor a hőmérsék a készülék különböző helyein igen különböző, azonban minden helyen változatlan marad. Legalacsonyabb a (G o) gyűjtőedényben s a vezetékben a (Go) edénytől való távolsággal folyton növekedik. Az eltávozás helyén azonban a visszatérő gáz ugyanazon hőmérsékkel bír, mint a belépő. Mivel a (G) gyűjtőedények nem egyebek a bevezető cső kibővüléseinél, ennélfogva a gáz hőmérséke azokban is a esővezeték mentén a (G o) gyűjtőedénytől számított távolságuk szerint igazodik. A (G) gyűjtőedényekben tehát a földolgozandó keverék összes alkatrészei, kivéve a legalacsonyabb forrponttal bíró alkatrészt, oly módon csapatnak le, hogy a mellső edényekben a keverékből magasabb hőmérséknél, a hátsókban pedig alacsonyabb hőmérséknél kieső alkatrészek maradnak vissza. Tehát a gázkeverék öszszes alkatrészei szétválasztatnak egymástól, ha folyósodási hőmérsékük különböző. Ha az egyes gázok nem vonzódnak egymáshoz, akkor a jelen találmány szerint elérhető szétválasztás tökéletes. Ugyanez áll azon gázokra is, melyek erősen vonzódnak ugyan egymáshoz, de folyósodási hőmérsékük nagyon eltérő. Azonban ha a folyósodási hőmérsékek nem is térnek el jobban egymástól, mint pl. a víznél és spiritusznál, az utóbb emiitett esetben még ekkor is messzemenő szétválasztás lehetséges, pl. olyan, mint a közönséges spiritusztisztításnál, ami szintén csak hőmérsékváltozások segélyével, tehát mindenek előtt anyagi átalakulások nélkül történik. Jelen találmánynál a hütőanyag, vagyis a visszatérő gáz, a (G) gyűjtőedények mindegyikében egyrészt hidegebb, mint azon gáz, mely az illető edényben csöppfolyóssá válik (megszilárdul), melynek folyósodási pontja (fagypontja), tehát az ott elhaladó hütőanyag hőmérséke fölött fekszik, másrészt pedig melegebb, mint azon gáz, melynek folyósodási pontja (fagypontja) valamivel mélyebben fekszik, mint a már csöppfolyóssá vált (megszilárdult) gáz folyósodási pontja, mely gáz tehát csak a legközelebbi (hidegebb) gyűjtőedények egyikében csapódhat le folyadékká vagy szilárd testté, hogy véglegesen ott is maradjon. Mert ezen gáznak, még ha az előző edények valamelyikében a legközelebbi magasabb folyósodási ponttal (fagyponttal) bíró gázzal együtt lecsapódott volna is, az illető edényben uralkodó hőmérsék következtében, mely túlságos magas arra, hogy az említett gáz tartósan folyóssá váljék (megfagyjon), mivel ez utóbbinak folyósodási hőmérséke (fagypontja) fölött fekszik, csakhamar ismét el kellene párolognia, hogy azután a legközelebbi gyűjtőedények egyikében, melyben a hőmérsék elég alacsony, folyadék vagy szilárd test alakjában, többé-kevésbbé tiszta állapotban lecsapódjék s tartósan ott is maradjon. A folyamat azon esetben is simán megy végbe, ha a gázkeverék egyik alkatrésze szilárd test alakjában válik ki (pl. a vízgőz szilárd állapotban válik ki a levegőből, ha annak hőmérséke 0° C. alatt fekszik s a szénsavról is hasonló tételezendő föl). Megjegyzendő, hogy a csővezeték körben halad kívülről befelé és megfordítva. Ezáltal elérhető, hogy a készülék leghidegebb része középen fekszik s a körülötte fekvő részek már valamivel melegebbek, míg a készülék külső oldala majdnem rendes hőmérsékkel bír. A készülék hideg részei tehát hatásosan védetnek meg a kívülről esetleg behatoló meleg ellen. Ha oly gőzkeverék volna földolgozandó, melynek legalacsonyabb folyósodási hőmérsékkel bíró alkatrésze csak csekély mennyiségben fordul elő, akkor az ismertetett készüléken némi változtatásokat kell tenni, mert ekkor először is ezéltalan volna a (Go) gyűjtőedényt, melyben végül a legalacsonyabb folyósodási hőmérsékkel bíró gáz csapódik le, különösen tágasra készíteni. Azonkívül könnyen elképzelhető volna, különösen ha a legnehezebben sűríthető két gáz folyósodási pontjai igen távol esnek egymástól, hogy a (Go) edény, mielőtt a legalacsonyabb folyósodási ponttal bíró gáz csöppfolyóssá lesz, azzal a gázzal telik meg,