31061. lajstromszámú szabadalom • Eljárás gázok sűrítésére és szétválasztására
- 3 mely a legközelebbi magasabb folyósodási ponttal bír, minek következtében a legnehezebben sűríthető gázt hosszabb ideig és csak miután a földolgozandó gázkeverék nagy része talán már el is használtatott, egyáltalában nem kapnánk tiszta állapotban. Azt is föltételezhetjük, hogy a legalacsonyabb forrponttal bíró gáz végül egymagában folyik vissza a visszavezető csőbe hütőanyag gyanánt s ennélfogva az elkeriilhetlen anyagveszteségektől a legtöbbet szenved. Ezen okokból néha ajánlatos a gázsűrítő és szétválasztó eljárást fokozni. Ez oly módon történik, hogy a visszatérő gázt egy külön csőben másodszor is az ellenáram-készűlékbe és egy fojtószelepen keresztül a (Go) edényben helyet foglaló külön gyűjtőedénybe vagy pedig a (Go) edényen keresztül szintén fojtószerkezet útján egy, a (Go) edényen kívül fekvő külön gyűjtőedénybe s onnan a bevezető csövet körülvevő csőben, mely azonban legczélszerűbben a fő-ellenáramkészűlék visszavezető csövének belsejében halad, azon gázmozgató szívóhelyére vezetjük vissza, mely a gázt a belső vagy mellék-ellenáramkészűlékbe szállította. Az utóbbi bevezető csövét természetesen nem kell gyűjtőedényekké kibővíteni, mielőtt a főkészűlék (Go) edényéhez érve, mivel a fokozott eljárásnak alávetett gáz, még ha talán különféle alkatrészeket tartalmazna is, olyanokat nem tartalmazhat többé, melyek (Go) előtt folyékonnyá válhatnának. Hogy a legalacsonyabb forrponttal bíró gáz hőmérsékét ezen pont alá sülyeszthessük, a mellékkészűlék visszavezető csövén, pl. egy szívót rendezhetünk el, mely arra szolgál, hogy a nyomás a visszavezető csőben a közönséges légnyomásnál tetszőlegesen alacsonyabb fokon tartassék. Az eljárás azonkívül a megadott értelemben többször is fokozható. Ha a gázsűrítő eljárásban a fokozást a gázok szétválasztásával kötjük össze, akkor azzal az ellenáram eljárásnak még egy másik módját is egyesíthetjük és pedig úgy, hogy a 2. ábrából látható. A gázkeveréket a (Sl) kigyócsőbe nyomjuk, lehűtjük és a (K1 ) fojtószelepen keresztül egy nagyobb (1) térbe szorítjuk, ahol a gáz egy második (P3 ) gázsűrítő segélyével ismét megsűríttetik és az (S2 ) kigyócsövön és (K1 1 ) fojtószelepen keresztül a (II) térbe nyomatik, melyben a folyamat újból ismétlődik, míg csak a gáz az utolsó, pl. a (IV) térbe nem jut, melyben már nem sűríttetik, hanem ezen térből kiindulva, az ellenkező útat írja le, és pedig először az (R111 1 ) csövön keresztül, mely az (S111 1 ) kigyócsövet veszi körül vagy pedig oly módon vezet a (III) térbe, hogy a belőle kilépő gáz, mint a 2. ábra mutatja, a (II) térből (KU 1 ) fojtószelepen betóduló gáz által tovaragadtatik s ezzel egyesülve, az (S4 ) kigyócső területeit körüláramolja s így annak lehűlését elősegíti. Ugyanilyen berendezéssel bírnak a mellső terek is. Az (R1 , Rn stb.) csövek végein egy gázszívó rendezhető el, mely a nyomást a csövekben és az illető terekben egy légnyomás alatt tartja. A gázszívók a gáznyomókat tökéletesen helyettesíthetik s mindketten tetszőleges szerkezettel bírhatnak, mivel csak egészen jelentéktelen nyomást vagy szívást kell kifejteniük. Az (S1 , S1 1 stb.) bevezető csövek egy vagy több helyen gyűjtőedényekké tágíthatok, mely esetben nem szükséges egyik tértől a legközelebbi térig haladniok, hanem a mellső terekből kiindulva, melyekbe a megfelelő gázmozgatók is helyezendők volnának, több egymásra következő téren is áthaladhatnak, hogy azután egy még hátrább fekvő térben végződjenek. A visszavezető csövek is egy vagy több téren vezettetnek keresztül s a mellső terek valamelyikébe torkolhatnak. Az ismertetett berendezés működése a következő: A leghátsó térben a legalacsonyabb hőmérséknél csöppfolyósodó (megfagyó) gáz folyadékká vagy szilárd testté sűrűdik. A mellső terekben a magasabb folyósodási pontokkal (fagypontokkal) bíró gázok csapódnak le. A. hőmérsék csökkenése itt nem folytonos, hanem minden következő térben néhány fokot tesz ki, mely egyfelől a bevezető csőben és az illető térben uralkodó nyomások egymáshozi viszonyától, másfelől a földolgozandó gázkeverék tulajdonságától függ.
