31020. lajstromszámú szabadalom • Újítás váltók és jelzők állítására szolgáló berendezésen

lep azon helyzetbe jut, melyben a nyomó közegnek az (XI) főnyomóvezetékcső (7) csőágából az (5) csőbe való behatolását megengedi; a (2) reteszelő hengerbe nyomó levegő hatol és akként hat a (3) dugatytyúra, hogy a tolattyú (4) görgője az (1) reteszelő hasítéknak jobboldali részében fogva tar tátik, úgy hogy az (Ll) emeltyű helyzetében nneg van fogva, és pedig addig, míg a vonat vagy jármű a szigetelt vágánypályát teljesen el nem hagyta, tehát például a (20) sínilleszkedési helyek túloldalán vannak. Mihelyt ez az eset bekövetkezett, a vágányáramkör a (13) elektromágnesek segélyével ismét záratik, a kontaktus (10)-nél ismét helyre van állítva és a (6) szelep elektromágnese ismét gerjesztve van, úgy hogy a nyomóközegnek a (7) csőből való kiáramolása a szelep által el van zárva és a kiáramoliás a reteszelő hengerből az (5) csövön és (6) szelepen át megkezdődik, mire a jelző őr az (Ll) emeltyűt és az (S) váltónyelveket normális helyzetbe hozhatja, melynél a vonat a fővonalon tova robog. Midőn a váltó normális állásában van és vonat vagy jármű robog a szigetelt sínpályán, hasonló művelet megy végbe: Az (Ll) emeltyű addig marad normális helyzetében elreteszelve (az (1) elreteszelő hasíték bal részében föltolt (4) görgő által), míg a vonat vagy a jármű a szigetelt sínpályát teljesen elhagyta. Kisebb áramfogyasztás ezé Íjából a berendezés akként is foganatosítható, hogy a sínáramkör szabad, szigetelt sínpálya mellett meg van szakítva, és pedig a következőképen : A (28) sínbattériának egyik sarka a szigetelt sínpályának egyik sínével és másik sarka a relais-elektromágnesek szorító kapcsával lehetne összekötve, míg a relaiselektromágnesek másik szorító kapcsa a szigetelt vágánypályának másik sínével van összekötve. így a sínáramkör és a relaisáramkör a sínpályának szigetelése által meg lesz szakítva; ezen esetben ugyanolyan szelep jön alkalmazásba, mint a 22617. számú magyar szabadalomnál. Ha már most például nem jár vasút vagy járómű a szigetelt sínpályán, akkor ezen szelep elektromágnese áramtalan és a szelep a nyomóközegnek a (7) csőtől a reteszelő hengerhez való szállítását elzárja. Ha ellenben vonat vagy jármű robog a szigetelt sínpályán, az áramkör a kerekek és a tengely által záratik, a (13) relais-elektromágnesek gerjesztetnek és a (12) fegyverzetet vonzzák; a (6) szelep elektromágnese szintén gerjesztetik és a szelep azon helyzetbe jut, melynél a nyomó közeg a (7) csőből az (5) csőbe és a (2) reteszelő hengerhez áramolhat. Midőn a vonat vagy a jármű a szigetelt vágánypályát elhagyja, az áramkör ismét megszakad, a (13) elektromágnesek és így a (6) szelep elektromágnese áramtalanná lesz, úgy hogy a nyomó közegszállítás a (2) reteszelő hengerhez elzáratik és a kiáramolás az utóbbiból megy végbe. Némely esetben kívánatos lehet az (Ll) emeltyűt csak egy helyzetben — normális helyzetben vagy elállítva — elreteszelni. A 2. ábra az (1) reteszelő hasíték alakját tünteti föl, az emeltyűnek normális helyzetben való elreteszelésére, a mikor is a hasíték jobb része elesik. A 3. ábra az (1) reteszelő hasítéknak alakját az emeltyűnek elállított helyzetben való elreteszelésénél tünteti föl, a mikor is a hasítéknak bal része esik el. A 4. ábrában föltüntetett foganatosítási alaknál a reteszelő hasíték helyett egy vagy két (czélszerűen derékszögű harántmetszetű) bevágás van az (Ll) emeltyű alsó részén kiképezve, melyek a tolattyú megfelelően alakított fejének befogadására szolgálnak, midőn a (2) hengerbe nyomó közeg bocsáttatik be. (31 32) (4. ábra) az (Ll) emeltyű bevágásai, melyek közül a (31) bevágás a normális helyzetben és a (32) bevágás az elállított helyzetben való elreteszelésére szolgál. A (33) rúgó a (2) dugattyúnak normális helyzetében való visszatérését és a tolattyúnak (31 32) bevágásokból való kilépését biztosítja. (34) a tolattyú vezetéke.