31006. lajstromszámú szabadalom • Fonókártoló
- 6 — kolat körülfonásánál alkalmazott sodrattal ellenkező sodratúak, és gyengén vannak egymással czérnázva, mivel az ilyen bélésfonalak a legjobban járulnak hozzá ahhoz, hogy a burkolatot maguk köré fonják és a legjobb bélést szolgáltatják a kész fonal számára. Az elv, melynek alapján a bélelt fonal készül a következő: A fonószíjak a bélésfonalat nagy sebességgel forgatják a leszedőgyűrűk fölületén és ezen sebesség fordított arányban áll a bélésfonal átmérőjével, vagyis mennél vékonyabb a fonal, annál nagyobb sebességgel, 111. fordulatszámmal forog, pl. perczenkénti 10,000 vagy 20,000, sőt több fordulattal is, miközben a leszedőgyűrű fölűletéről a szálakat fölszedi és nagy sebességgel forgatja és gombolyítja maga köré. A fonószíjak a közöttük keresztülvezetett bélésfonalba a fonószíjak közé való belé- . pése előtti és utáni részen ellenkező irányú sodratot létesítenek, úgy hogy a bevezetett fonalban létesített sodratot a kivezetett fonalrészen megint eltávolítják. Azonban másként viseltetik a szálakból képezett bevonat. Ugyanis a burkolatot képező szálak a fonószíj előtt nincsenek lefogva, vagyis szabadon forognak, úgy hogy sodratot egyáltalán nem kapnak, hanem a bélésfonalra egyszerűen rácsavarodnak s csupán csak akkor kapnak sodratot, amikor a fonószíjat elhagyták, mivel itt a burkolat a fonal bélésével együtt a nyújtóhengereknél máile van fogva, tehát a bélésfonalra fonott burkolat csupán egyirányú sodratot kap. Maga a bélésfonál, ha a fonószíjból kilépve ismét visszacsavarodik, ezen visszacsavaródásával a burkolat sodrását elősegíti és erősebben magára fonja a burkolatot. A bélésfonal kétszer sodortatik és pedig először a csévéitől a fonószíjakig egyik irányban és azután a fonószíjaktól a nyújtóhengerekig a másik irányban, úgy hogy végeredményben ugyanazon sodrata van, mint eredetileg volt és a burkolat sodrata teljesen független a bélésfonal eredeti és végleges sodratától és fönt említett legelőnyösebb kétszálú czérnázott bélésfonal alkalmazásánál; a burkolat sodrata ellenkező irányú a bélésfonal egyes szálainak sodratával. A képződő fonál és szomszédos leszedőgyűrűk burkolására az 5., 5a. és 6. ábrában (Y)-nal jelzett fém vagy más alkalmas anyagból álló szalagok szolgálnak, melyek oly szélesek, vagy kissé szélesebbek, mint a védendő leszedőgyűrűk és ehhez kouczentrikusan vannak meggörbítve és (Y'), zselatin vagy czelluloid ablakokkal lehetnek ellátva, hogy a fonalat meg lehessen figyelni. Az (Y) védőszalagok tartására az (y, y') peczkek szolgálnak, melyek között a védőszalag föl- és letolható. A védőszalagok a tűpajzs és a fonókeret közé vannak helyezve. Hogy az összes fonókereteket egyszerre lehessen a leszedőhengerektől eltávolítani és azokhoz közelíteni, a gerenda vagy tartó, a melyre szerelve vannak, a 11. ábrában látható módon beállítható. A gerenda (Q) teste leszerelhető (Ql) végekkel van ellátva, melyek a (Q2) csavarok segélyével vannak a gerendához erősítve, úgy hogy ezen csavarok körül a gerenda elforgatható és a (Q3) csavarok segélyével beállítható. A (Ql) végek csapokkal vannak ellátva, melyek a (C) keret hosszabb csapágyaiban nyugszanak, úgy hogy az egész gerenda ezen csapok körül lengethető és a csapokba benyúló (Q5) csavarok segélyével rögzíthető. A fonószerkezetek megfordíthatok, vagyis akár a leszedőgyűrűk egyik, akár pedig a másik oldaláról vehetik le a fonalat. Ha a fonál a leszedőgyűrű baloldaláról fonatik balsodratú, elleukező esetben pedig jobbsodratú. Abban, hogy tetszés szerint balvagy jobbsodratú fonalat készíthetünk nagy előny rejlik. Ezen czélból a (Q) gerendát hosszirányában eltolhatóvá tesszük, ami a csuklók segélyével nyitható (Q4) gyűrűvel érhető el. mely a (Ql) gerendafejek csapjának egy kiszögelése és a (C) keret közé van helyezve. Ha a gerendát el akarjuk tolni, ezen gyűrűt eltávolítjuk, mire a gerendát annyira eltolhatjuk, hogy a gerendafej csapjának vastagabb része érinti a (C) keretet