31001. lajstromszámú szabadalom • Generátor nyomás alatt levő közegek termelésére

- 3 — végei az (N, 0) nyilasokon át keresztülinennek az (A) kamara fenekén és (P, Q) tömítőgyűrűk vannak reájuk csavarva. Ez utóbbiak (9, 10) karimákat hordanak, mely karimák csapszögek révén vannak az (N, 0) nyílások (11, 12) karimáira erősítve. A belső kigyócső (J, K, L) menetei képezik a «gőzfejlesztőt», az (M) kigyócső pedig a «túihevítőt)>. Az (I) kigyócső (6) vége összeköttetésben van a belső kigyócső (8) végével. Az (A) kamara el van látva az (R) gyujtóberendezéssel és az (S) árammegszakítóval. Az árammegszakítót a szigetelt (T) lap alkotja, mely a fenékre van erősítve és végén a szívószelep (14) végével érintkezésben álló (13) lemezzel van ellátva. A (13) lemez függésben van a (T) lappal a (15) szorítócsavar révén, a melyen az elektromos áramforrás egyik sarka van. Az elektromos áramforrás másik sarka össze van kötve egy indukcziós cséve primér tekercselésével, míg ezen primér tekercselés másik vége a generátorral áll összeköttetésben, a jelen esetben pl. (16)-nál. Az önműködő megszakító cséve tekercselésének egyik vége szintén pl. (16)-nál végződik, a másik pedig a gyűjtőszerkezet (17) végével érintkezik. A gép működési módja a következő: Tetszésszerinti módon, pl. szivattyú segélyével, az explóziós elegyet a (H) csövön át az (A) kamara belsejébe juttatjuk (a (H) cső egyik oldalon a csappal ellátott karburátorba torkollik, a másik oldalon pedig a szivattyúval áll összeköttetésben). A kontaktus (13 és 14) között helyre lévén állítva, az áram megindul, a gyujtókészűlékben szikrák képződnek és az elegy az (A) kamarában explodál. A keletkezett nyomás folytán az (E) szelep záródik, a (D) szelep pedig kinyílik és a nyomás alatt levő gáz a (G és F) vezetékeken át a nyilak irányában távozik. Ezt az explóziót, a mint fent leírtuk, azonnal nyomáscsökkenés követi. Ezen nyomáscsökkenés folytán (D) szelep záródik, (E) szelep pedig nyílik és megszakítja az áramot (13 és 14) között, míg a nyomáscsökkenés következtében (H) vezetéken át az explóziós elegy beáramlik, a mennyiben ezen vezetéknek a karburátorhoz vezető csapja nyílik, mihelyt egy explózió végbemegy. Ha a nyomáskülönbség az (A) kamara belseje és a külső levegő, illetve a karburátor között kiegyenlődött, az (E) szelep csukódik, az áram (13 és 14) között ismét záródik, az (R) gyujtókészűlékben újra egy sorozat szikra keletkezik és újabb explózió jön létre. Ugyanezek a tünemények azután periodikusan ismétlődnek. Miután az (E) szelep nyitásának időtartama a (2) rúgó feszültségétől függ, ennélfogva bizonyos megadott időben változtathatjuk az explóziók számát, ha a (2) rúgó feszültségét valamely tetszésszerinti módon megváltoztatjuk. A folytonos és gyors explóziók folytán előidézett magas hőmérséklet a (J, K, L, M) kigyócsöveket, valamint az (A) kamarát és (I) kigyócsövet is igen magas hőmérsékletre hevíti. Ha tehát valamely megfelelő módon, pl. szivattyú segélyével, az (5) csövön át vizet vezetünk be, ez a víz az (I) csőben fölmelegszik. A víz azután (6 és 8) csövön át a (J, K, L) kigyócsövekbe jut, ott gőzzé alakul, bejut az (M) kigyócsőbe, a hol a termelt gőz túlhevíttetik és (7)-nél eltávozván, tetszés szerint fölhasználható. Az (I, J, K, L, M) kigyócsövekbe komprimált levegőt is vezethetünk, mely fölmelegíttetvén, (7)-nél igen magas nyomás alatt távozik. Magától értetődik, hogy ilyen generátoroknak egész sorozata alkalmazható, melyek a gáz kibocsátása czéljából (3—3) karimák útján és az explóziós elegy bebocsátása czéljából (4, 4) karimák révén alkalmas módon össze vannak kapcsolva. A 4. ábrában föltüntetett készüléknél a beszívandó gáz az (U) hengerből vétetik, melynek fölső része az (A) kamrával közlekedik. Ezen henger föl van szerelve az (ul) rúddal ellátott (u) dugattyúval, (u2) forgatytyúval stb. Az (U) kompresszor fölső részén el van látva a kívülről befelé nyíló (E) szívószeleppel, melyen az explóziós elegy keresztül megy. Az (A) kamara úgy, mint az előző példában, el lehet látva az (I) előmelegítő kigyócsővel, a (J, K) gőzfejlesztő-