31001. lajstromszámú szabadalom • Generátor nyomás alatt levő közegek termelésére

_ 4 -vei és az (M) túlhevítővel, úgy hogy ezek egy gőzfejlesztőt képeznek. A kompresszor henger még a szokásos módon fölszerelhető hűtőszárnyakkal, illetve a (V) vízköpennyel, továbbá alkalmas (R) gyűjtőkészűlékkel van ellátva. Ezen készülék működése a következő: Miután az (U) henger (U') lendítőkerekével néhány fordulatot tettünk, az explóziós elegy az (E) szívószelepen át beáramlik az (U) hengerbe. Ezután az (u) dugattyú fölfelé való menete folytán a beszívott gáz összenyomatik és az (r) exczenter által működtetett (R) elektromos gyujtókészűlék segélyével a kellő pillanatban meggyujtatik. Az (R) exczenter, az (U) kompresszorhenger (u2) forgattyútengely révén hozatik működésbe, mimellett megjegyezzük, hogy a gyújtásra bármilyen más alkalmas módszer, így pl. izzást előidéző is használható. Ugyanebben a pillanatban az (u) dugattyú lefelé hajtatik és az (a) nyílásokat szabaddá teszi, miáltal az (u) kompresszor közlekedésbe jut az (A) kamarával. A gázok a (D) kibocsátó szelepen eltávoznak és a keletkezett nyomáscsökkenés önműködőlég előidézi az explóziós elegy beáramlását az (E) szívószelepen át. Hogy a szívás folyamata teljesen befejezhető legyen, a végből az (a) nyílások valamivel az (u) dugattyú menetének vége előtt vannak elrendezve. Az (u) dugattyú visszatérvén eredeti helyzetébe, újra összenyomja a beszívott gázt és ezután ugyanaz a körfolyamat. önműködőlég ismétlődik. Az (5., 6. és 7. ábrákban) (Al, A2, A3) az egyes explóziós kamarákat jelzik, melyek egymással közlekednek és föl vannak szerelve az (El, E2, E3 ) szívószelepekkel és az (Rl, R2, R3 ) gyujtókészűlékekkel. Ezen kamarák mindegyike el lehet látva külön kibocsátó szeleppel, előnyösebb azonban, ha — amint a föltüntetett példában látható — egy közös (D) kibocsátószelep van alkalmazva. Megjegyzendő, hogy az (E) szívószelep közös vagy nem közös forrásból jövő explóziós eleggyel táplálható. Tegyük föl, hogy a különböző (A") kamarák olyan explóziós eleggyel vannak megtöltve, melyeknek kezdeti nyomása (h'). Ha most az egyik kamarában (pl. (Al)-ben) explózíót létesítünk, akkor bizonyos ideig az ! egész berendezésben (h) nál nagyobb (hl) nyomás lesz. Ha ezután egy másik kamarában pl. (A2)-ben explodáltatjuk az elegyet, akkor az explózió (hl) nyomás alatt megy végbe és bizonyos ideig az egész készülékben (hl)-nél nagyobb nyomás (h2) nyomás fog uralkodni. Ha ezután pl. (A3) kamarában létesítünk explóziót, ez (h2) nyomás alatt megy végbe és a végső nyomás (h3) lesz, mely nagyobb, mint (h2) és így tovább. Látható, hogy ezen eredmény elérése czéljából az egyes explóziókat bizonyos igen rövid időközökben kell végezni, a mi a gyujtókészűlékek kellő elosztását teszi szükségessé, oly czélból, hogy az egymást követő gyújtásokat a kellő pillanatban létesíthessük. Mihelyt a gyújtást beszüntetjük, az explóziós elegy önműködő beáramlása, úgy a mint azt az 1., 2., 3. ábrákra vonatkozólag leírtuk, végbemegy és miután az (A) explóziós kamarák ekképen újra töltetnek, ugyanazok a folyamatok újra ismétlődnek. SZABADALMI IGÉNYEK. 1. Generátor nyomás alatt levő közeg termelésére, jellemezve szívó- s kibocsátónyílásokkal ellátott explóziós kamara által, melynek nyílásai megfelelő módoii szívó- és kibocsátó szelepekkel (vagy bármely más ily czélra szolgáló berendezéssel) vannak fölszerelve, mely berendezés lehetővé teszi azon nyomáscsökkenés hasznosítását, mely a nevezett kamarákban létrejön, ha azokba bármilyen, előzőleg komprimált explóziós elegyet bevezetünk és ott gyüjtőkészűlék segélyével explodáltatunk oly czélból, hogy az elegy önműködő beszívását létesítsük és az egymást követő explóziókat önműködőlég megkapjuk és ezek folytonosau akképen ismétlődjenek, hogy nyomás alatt levő közeg keletkezzék. 2. Az 1. igényben védett generátor egy