31001. lajstromszámú szabadalom • Generátor nyomás alatt levő közegek termelésére

fogatát az esetben, a mikor gázalakú explóziós elegyről vau szó. A térfogatkisebbedés elég jelentékeny azon kiterjedés folytán, melynek az explóziós kamarába hatoló gáz első részlete ki van téve. Ezen kiterjedés következtében a beszívott gáz tömege kisebb lesz és így a kiürítés is kisebb erővel fog végbemenni. Előnyös tehát ezen kamara falait lehűteni oly czélból, hogy az explóziós elegy beáramlása a hűtés folytán létrejött hőmérsékletcsökkenés következtében, a lehető legnagyobb legyen. Hűtésre használhatunk pl. vizet, mely az explóziós kamara körül kering. Ilyen módon azonban elveszítjük az explóziós kamara falain befolyó víz által elnyelt meleget. Előnyös, ha ezen vizet gőzzé engedjük átalakulni és ezen gőzt a nyomás alatt levő közeggel együttesen alkalmazzuk. Úgyszintén köriilvehetjük az explóziós kamarát, a szelepek kivételével, egy második tartálylyal, mely pl. vizet tartalmaz és el van látva víz- és gőzbebocsátó nyílással és egyéb biztonsági berendezéssel, mely ezen tartályt alkalmassá teszi, hogy gőzkazán gyanánt használtassék. Ilyen módon a legnagyobb mértékben kihasználjuk az explóziós elegy folytonos explóziói folytán keletkezett meleget és az ekképen berendezett vegyes generátor, mint egyszerű és szilárd készülék gazdaságosan termeli a nyomás alatt levő közeget. Az eddigiekben leírt hűtés azonban nem föltétlenül szükséges és vannak olyan alkalmazási módok is, a hol a generátor olyan módon használható, a hogy azt ezen leírás elejéu ismertettük. A vízzel való hűtés, a termelt gőz fölhasználásával vagy anélkül, csak arra szolgál, hogy a gép munkaképességét növeljük és azt s lehető leggazdaságosabbá tegyük. Természetesen több explóziós kamara együttesen is alkalmazható, melyek ugyanazon vagy más czélra szolgálhatnak, és melyeknek száma, alakja és méretei attól függnek, hogy milyen erőkifejtést akarunk velük elérni. Oly czélból. hogy a nyomás alatt levő közeggel ellátott generátor hatásfokát emeljük, sok esetben előnyös a gázt explózió előtt komprimálni. Ezen komprimálást vagy mechanikai módszerekkel, vagy pedig automatikus módon végezhetjük, a mint azt később le fogjuk írni. A mellékelt sajzon példaképan egy vegyes generátor van töltiintetve nyomás alatt levő közeg termelésére, a melynél karburáit levegőt alkalmazunk explóziós elegy gyanánt. Az 1. ábra a gép függélyes hosszmetszete; a 2. ábra keresztmetszet az 1. ábra 2—2 vonala; irányában (a gép baloldali része); a 3. ábra a generátor jobboldali részének végnézete; a 4. ábra a kompresszor hengerrel ellátott generátor függélyes hosszmetszete; az 5. ábra fölülnézetben, részint metszetben olyan generátort mutat, melynél a komprimálás önműködőlég megy végbe; a 6. és 7. ábrák függélyes metszetek az 5. ábra 6—6, illetve 7—7 vonala irányában. Az 1., 2. és 3. ábrában föltüntetett vegyes generátor áll az explóziós kamarát képező (A) hengerből, mely két végén a (B, C) szelepház segélyével légmentesen el van zárva; a megfelelő (D és E) szelepeket az (1, 2) rúgó szorítja ülőkéjükre. Az (E) szívószelep az (A) explóziós kamarában keletkezett kiterjedés, a (D) kibocsátószelep pedig az (A) explóziós kamra belsejében létrejött komprimálás hatása következtében nyílik. A (D) szelep a (G) vezetékbe nyílik, mely tangencziális irányban csatlakozik a két végén a (3) karimákkal ellátott (E) csőhöz. A (C) szelepház a (H) csővel közlekedik, mely az explóziós gázt alkalmas karburátorból vezeti. A (H) cső szintén el van látva a (4) karimákkal. Az (A) explóziós kamara az igen (I) fémkigyócsővel, melyet «előmelegítő kigyócsőnek» nevezünk, van körülvéve ; az a kigyócsű (5)-nél kezdődik és (6) végződik. Az (A) explóziós kamara belsejében szintén több, egymással összefüggő, konczentrikus vagy nem konczentrikus (J, K, L, M) kigyócső van elrendezve (az 1. ábrában négy ilyen kigyócső látható). Ezen kigyócsőnek (7, 8)