30985. lajstromszámú szabadalom • Gép sodronyrácsok és sodronykerítések előállítására

— 3 — és 7. ábra), melynek (30) pofái a kellő pillanatban a (24) fogó szabad végeit megfogják és összeszorítják. A (30) pofák rúdalakúak és egyik végükön a (31) csap körül lengő (32) emelő, másik végükön a (33) emelő segélyével vannak egymással összekötve, mely szintén egy (31) csap körül forgatható el. A (33) emelőnek több lyukkal ellátott hosszabb karja egy (34) csatlórúd útján a (35) csap körül lengő (36) emelővel áll összeköttetésben, melynek szabad vége (37) pedált képező lemezzé van kiszélesítve. Normális helyzetben a pofák szét vannak nyitva (7. ábra), ha ellenben a (37) pedált lenyomjuk, a (33) emelő hoszs-zabb karja fölfelé lendül, rövidebb karja pedig lesülyed, minek következtében a (30) pofák egymáshoz közelednek s a csavaró szerkezetek (24) fogóit erőteljesen összeszorítják. Ha a szorítóhatást fokozni akarjuk, a (32) emelőt egy a 7. ábrán pontozott vonalakkal rajzolt karral hosszabbítjuk meg, melyet aztán a nyíl irányában forgatunk el. A csavaró szerkezetek között alkalmas távolságokban bizonyos számú (38) ütőkarok vannak elrendezve (1. és 4. ábra), melyek alább kifejtendő okokból mindnyájan egy-egy ütköző lemezzel vannak ellátva. Ezen ütőkarok L-alakkal bírnak, melynek hosszabb szára egy gördülő kocsira van erősítve. Ez utóbbi két egymással átellenes, U-alakú (39 40) vasrúdpárból áll, melyeket (41) vaslemezek kötnek össze egymással. A (41) vaslemezekkel párhuzamosan elrendezett szélső (42) gerendák egy vízszintes és egy függélyes (44) görgőpárral vannak fölszerelve, melyek a kocsinak a gépállványra erősített (43) vezetékekben való elmozdulását megkönnyítik. A kocsinak egy alkalmas helyére egy lefelé nyúló (45) bak van erősítve, melynek fúratában egy hosszirányban beállítható szög nyugszik, mely a (47) csiga körül vezetett s a (48) tengelyre ékelt (49) forgató felé haladó (46) láncznak utolsó szemét képezi. A (48) tengely két (51) csapágyban forog, melyek az (50) gépállványra vannak szerelve. Ha az (52) kézikereket az 1. ábrán látható nyíl irányában elforgatjuk, a (46) láncz fölgombolyodik s a (39 40) kocsi a 4. ábrán látható (b) nyíl irányában előremozdul. Hogy a kocsi önműködően visszatérhessen kezdőhelyzetébe, mellső oldalához egy (53) ellensúllyal ellátott (54) láncz van erősítve. A (45) bak fúratába helyezett szög beállítható azon czélból, hogy a kocsi előremozdulása és kormányzása pontosan szabályozható legyen. Az (51) csapágyak előtt (55) csapágyak vannak a gép oldalgerendáira szerelve, melyekben az (56) kézikereket és azonkívül két lánczkereket hordó (57) tengely forog. A rajzon föl nem tüntetett lánczkerekek körül végnélküli (58) Gall-lánezok vannak vezetve, melyek a részint a gépen, részint az (59) bakokon elrendezett (60) csatornákban mozdulnak el (2. és 5. ábra) s vaslemezekkel vannak egymással összekötve. A láncz megfeszítésére és visszavezetésére a (61) síneken beállítható (62) vezető csigák szolgálnak. A gép működési módjának megértése végett egy fémsodronyokból font rács vagy kerítés gyártásának egyes mozzanatait fogjuk szemügyre venni. A motollák, melyeknek száma a rács sodronyainak számával változik, sodronydobokkal vannak fölszerelve s a sodronyok végei (a jelen esetben négy) a (11) lánczok mentén a füleken keresztül vezettetnek. Tegyük föl, hogy ez előkészítő művelet folyamán egy sodronydob egy pillanatra nem gömbölyödik le helyesen. Ennek következtében az illető sodrony megakad s a megfelelő dobpár a függélyes (7) csap körül ellendül. Az egyik vagy másik dob az általa hordott sodronytekerccsel együtt a lánczok középsíkjába igyekszik helyezkedni. A rendellenes sodronyra gyakorolt húzás most közvetlenebb lesz, míg a másik sodrony mintegy meg van fékezve, mivel dobja a láncz középsíkjától eltávolodott. Ha az összekúszálódott sodrony időközben rendbe jött, újból helyesen fog legömbölyödni s a megfelelő dobpár ismét a középhelyzetet foglalja el. A hatás tehát ugyanaz, mint a föntebbiekben ismertetett (14) differen-