30942. lajstromszámú szabadalom • Nyomóközeggel működő fék vasúti járművek számára
- 10 — a mikor is a (75) nyílás a (79) csatorna fölé kerül s a hengerbe nyomóközeg áram- ! lik, ha pedig a henger nyomását csökken- ! teni akarja, a (73) fogantyút a normális j helyzetbe állítja, a mikor is a (92) üreg a ' fékhengerhez vezető (79) csatornát a (77) kifúvó csatornával köti össze. Ha a (73) fogantyú a födő vagy záró helyzetbe van állítva, a hengerben uralkodó tetszőleges nyomás megmarad. A gépész minden időben és minden körülmények között megfelelően szabályozhatja a gép fékhengerének nyomását, mivel a (71) szelep által befolyásolt (79) csatorna lehetővé teszi, hogy a nyomás a hengerekben fokozható, csökkenthető, vagy bármely adott értéken föntartható legyen, a szerint, a mint a (71) szelep a meghúzási, megoldási vagy födő helyzetbe van állítva. A gépész a (71) szelepet teljesen hatalmában tartja s minden műveletet a kis (73) fogantyúval végez. A 15. ábrabeli szerkezetnél a kis (13) szelep és a (18) nyílás meg van tartva, ellenben a (78) csatorna el van hagyva, azonban könynyen belátható, hogy ezen szerkezet az 1. ábrán látható szerkezethez hasonlóan is volna foganatosítható, vagyis a (12) főszelepet, (19) nyílást és (78) csatornát is meg lehet tartani, mely esetben a (78) csatorna a (19) nyílástól a (77) és (79) csatornák között közvetlenül a 17. ábrabeli szelepfészekhez vezethetne. A találmány tárgyát képező féket egy gépen alkalmazva ismertettük s egyszersmind kifejtettük a gép fékjének külön, vagy a kocsifékekkel kapcsolatban való működési módját is. Azonban magától értetődik, hogy a találmány nem szorítkozik a fékszerkezetnek valamely gőzgépen vagy mozdonyon való alkalmazására, mivel a fék bármilyen kocsin vagy járművön is alkalmazható, mely terhek vagy utasok vontatására van berendezve és saját motort, például elektromotort visz magával. A leírásban tehát gép alatt bármilyen gép, mozdony vagy motor érthető, mely önmagát tovaszállítja, vagy pedig más kocsik vagy járművek vontatására használtatik. Az ismertetett fékszerkezet tehát, a fékek kétféle meghúzási és megoldási módja következtében, nemcsak egyedül a gép vagy motor, hanem ezzel kapcsolatban az utóbbi által vontatott kocsik vagy járművek sebességének szabályozására is alkalmazható. Az előadottakból kitűnik, hogy a leírt és rajzban föltüntetett fékszerkezet a kocsikon lévő önműködő fékekkel kapcsolatban a következő módokon működtethető mozdonyfék gyanánt: 1. Mint csupán a rendes önműködő fékberendezés része úgy működtethető, hogy a fékek a gépen és kocsikon egyidejűleg húzassanak meg és egyidejűleg oldassanak ki a tartányok újratöltése előtt; 2. a gépfék úgy működtethető, hogy a gép a kocsikkal egyidejűleg fékeztessék meg s azután a fékek mindaddig meghúzva tartassanak, míg a gépen lévő segédtartány újra meg nem töltetik, mialatt a kocsik fékjei megoldatnak s a tartányok újra töltetnek; 3. a gép fékje meghúzható s a nyomás tetszőlegesen emelhető vagy csökkenthető, a nélkül, hogy a kocsikon lévő fékeket meghúznánk. Ez igen előnyös, különösen váltón való áthaladás alkalmával, vagy ha a vonatot idő- és levegőveszteség nélkül kell megállítani, mely utóbbi körülmény a fékeknek az egész vonaton a (62) fogantyú mozgatása által történő meghúzása és megoldása következtében lép föl; 4. a fékek a gépen és kocsikon meghúzhatok s azután a nyomás a gép hengereiben állandó magasságban tartható, vagy pedig emelhető vagy csökkenthető, mialatt a kocsik fékjei meghúzva tartatnak; 5. a fékek a gépen és kocsikon fölváltva húzhatók meg s a gépen meghúzva tarthatók, mialatt a kocsik fékjei megoldatnak s a tartányok újratöltetnek, azután a fékek a kocsikon újra meghúzhatok s a nyomás a gép fékjeiben a minimumra csökkenthető vagy a fék teljesen megoldható. Ezen körülmény a vonat sebességének szabályozására nézve igen előnyös, mivel a fékek az egész vonaton meghúzhatok, azután a gépen megoldhatók, míg csak a tartányok megtöltésének ideje el nem érkezik, a mi-