30923. lajstromszámú szabadalom • Eljárás és készülék tőzeg-brikettek előállítására

— 5 A kivitelnél a mintát képező (D és Dl) keretek (d, dl) toldatait üregesre készítjük, úgy hogy a mintán át gőz keringhet. A (d, dl) toldatok szenibenfekvő fölületei ékalakú bordákkal vannak ellátva, melyek között (d3) hasítékok vagy elvezetőcsatornák van­nak elrendezve; utóbbiak(d2) hosszfuratokkal közlekednek, melyek fölül és alul a (d, dl) toldatokon nyílnak. A 9. ábra a kétrészű mintát két (B) gőz­szekrény között elhelyezve tünteti föl, me­lyek a minta födelét és fenekét képezik. Az üregek fölső és alsó szélein, valamint a (D és Dl) részek összekötőhelyein leve­zetőnyílások vannak képezve, mint az a 9. ábrában (d4)-el jelölve van. A 9. ábrabeli nyilak a (d és dl) toldatok mozgásirányát jelölik. A megtöltés alatt a mintakeret egy asz­tal által közvetlenül az (M3) keresztcső alatt van alátámasztva, mely asztalt a (J, J') rudak (4. és 5. ábra) képezik, és mely a gép főállványának egy részét képezi. A mintakeret végeihez közel (H) tolda­tokkal van ellátva (4. és 5. ábra), melyek T-alakú kivágással bírnak, úgy hogy a (Hl) csúszórudak T-alakú (H5) feje ezen kivágá­sokba bekapaszkodhatik, mely (Hl) rudak (H2) fogazással vannak ellátva Ezen fogas­rudak a keresztirányú tengelyen ülő (H3) fogaskerekek által az ugyanezen tengely egyik végén elrendezett (Hi) kézikerék (1. ábra) segélyével hosszirányban eltol­hatók. Ha a mintakeretet az (M3) cső alatt be­állítottuk és az első üregaor megtöltetett, akkor a (H4) kézikereket elforgatjuk, míg a második üregsor kerül az (M3) cső alá megtöltés végett. Ezen folyamatot addig ismételjük, míg a minta összes üregei tő­zeggel telnek meg. Mialatt a mintát a leírt módon megtölt­jük, a minta fokozatosan a (B14) terek egyikébe lép be, mely terekből a gőzszek­rénypárok szembenfekvő fölületei között egy sorozat van kiképezve. A (B) gőzszekrény­párok egymástól egyenlő távolságban van­nak elrendezve és egy forgatható tartó kerületétől sugárirányban terjednek kifelé. Ezen tartó lényegében két (A', A') tárcsá­ból áll (4. ábra), melyek ellenkező irányban kiálló (A2) szélperemekkel vannak ellátva; utóbbiak képezik a (B) gőzszekrények hord­fölületét, melyeken a gőzszekrények (E7) csavarok segélyével vannak megerősítve. A két (A') tárcsa közé egy (A3) gyúrű van behelyezve és pedig tömítőgyűrűk közbe­kapcsolása mellett, úgy hogy a tárcsák közötti szabad tér egy gőzelosztókamrát képez. Az (A', A') tárcsák két egy vonalban fekvő (A) tengely belső végén vannak szi­lárdan megerősítve, mely tengelyek az (1) főállványban vannak ágyazva és a tenge­lyek egyike csőalakú, hogy egy tetszés­szerinti forrásból gőzt vezethessünk az el­osztókamrába. A (B) gőzszekrények üregesek és gerezd­alakú keresztmetszettel bírnak; a gőzszek­rények páronként öntetnek és közöttük (B13) szabad köz (1. és 5. ábra) van hagyva. Mind­egyik (B2) pár belső összekötődarabja közös és az (B2) peremeken van megerősítve. Ezen összekötődarabon és az (A3) gyűrűn egy sugárirányú (A4) furat halad át, mely a (A3) keresztirányú furaton át a gőzelosztó­kamrát a gőzszekrények belsejével köti össze. A gőzkamrák falain lapos (Bl) csövek hatol­nak át, melyek a (B14) tereket a (B13) terekkel kötik össze, azonban a nélkül, hogy a gőzszekrónyek belső terével közlekednének. Ezen csövek oly módon vannak elrendezve, hogy nyílásaik a mintákban levő tőzegada­gok előtt állnak, ha a minták a (B14) tere­ket kitöltik és így ezen csövek a nedvesség elvezetése czéljából segédcsatornák gyanánt szolgálnak. Hogy a kondenzálódott vizet a gőzszek­rényekből elvezethessük, a legkülső végfal belső (B11) föliilete (11. ábra) a közép felé lejtősen van öntve. Ezen ferde fölületen egy (B7) szelep van elrendezve, melynek (B5) szelepfészke az öntvénybe van be­csavarva. A (B4) szeleporsót a (B8) tekercs­rúgó veszi körül, mely egyrészt a szelep­tányérra, másrészt a (B6) öntvénydarabhoz támaszkodik. A szeleporsó egyik (B9) vége a gőzszekrény végfalán áthalad és a gép forgásánál egy helytálló (B10) tömbbe üt-

Next

/
Thumbnails
Contents