30923. lajstromszámú szabadalom • Eljárás és készülék tőzeg-brikettek előállítására

— 6 -kőzik, mely oly módon van elrendezve, hogy mindegyik gőzszekrény szelepe egy pillanatra kinyílik, ha a szelep a legalsó helyzetbe kerül. Azon czélból, hogy a minta­keretek a tartóban vagy a tartón kívül való elhelyezkedésüknél fűttessenek, a (d6) cső van elrendezve (5. ábra), mely az (AB) gyűrű (A5) furatában tömítve van vezetve és a gőzelosztókamrába nyílik. A (d6) cső másik vége egy (d7) kereszt­fejben (4. ábra) végződik, melyben két (d8 és d9) cső is nyílik; utóbbiak közül a (d8) cső a (D) keret belsejével és a (d9) cső a (D2) keret belsejével áll összeköttetésben. A gőzszekrények végei gyűrűalakú leme­zek által vannak befödve, melyek az (E8) csavarok által a szekrényekhez erősített külső (E3) gyűrűből, egy belső (El) gyűrű­ből, a gerezdalakú (E3) küllőkből vagy leme­zekből képeztetnek, mely utóbbiak az (El és E2) gyűrűkkel egy darabban vannak öntve. Az (E2) gyűrű, egy oldalszélperemmel bír, melynek széle (E6) kilincsfogazással van ellátva, mely fogak száma egyenlő a minták részére elrendezett (B14) terek számával. Ezen kilincsfogazással (E) emeltyűk (1., 2. és 3. ábrák) működnek össze, melyek megfelelő, az (E6) fogakba bekapaszkodó kilincsekkel lehetnek ellátva. Az emeltyűk a dob tengelye alatt (Ft) tagokkal (3. ábra) vannak forgathatóan összekötve és mindegyik emeltyű szabad végét egy (F3) dugattyú mozgatja, mely egy (F2) hengerben hydraulikus emelő­készűlék gyanánt működtetik, mi mellett az (E2) hengerbe az (F4) csövön át nyomás alatt gőzt vagy vizet vezetünk be. Mind­egyik (F) emeltyű számára egy-egy, tehát összesen két ily (F2) henger van elren­dezve (1. ábra), melyekbe a nyomófolya­dékot egyidejűleg egy közös csap segélyé­vel vezetjük be, a mennyiben a csapot az (F6) karral elforgatjuk, hogy a hengereket tetszés szerint az (F8) beeresztő- vagy az (F7) kieresztőcsővel kössük össze. Az (F3) dugattyúk lökete olyan, hogy az esetben, ha az (F6) kart helyesen kezeljük, akkor az (F) emeltyűk a dobot fokozatos forgásba hozzák és pedig oly módon, hogy mindegyik részforgás két (E6) fog távolsá­gának felel meg. A dob vagy mintatartó sajtoló berende­zésekkel is el van látva, hogy a minták két részét, mialatt ezek a tartóban vannak, egymáshoz képest eltolhassuk és a tőzeg­adagokat a minták üregében összesajtol­hassuk. Mindegyik sajtolókészűlék emeltyűk egy sorozatából, azaz egy (G) főemeltyűből (1., 3., 4. és 12. ábrák) és (G2, G3) összekötő­tagokból áll, mely utóbbiak egyrészt a (G) emeltyű hosszabbik karjával, másrészt az (A') tárcsákkal vannak csuklósan összekötve és így egy könyökemeltyűs-saj tót képeznek. A (G) emeltyű forgáspontját az (E) fej­lemez (12. és 13. ábra) képezi, mely lyu­kasztott (El2) csuklótoldatai közé a (G) ' emeltyű (G22) részét fogadja be, mimellett utóbbiakon a (Gl) forgáscsap van átdugva. A fejlemezek mindegyike (E4-) csapok segélyével van a tartón megerősítve, mely | csapok hosszukban a gőzszekrénypárok fe­nékdarabján elrendezett (B12) lyukakon (5. ábra) áthatolnak és az (El) gyűrűkön is áthaladnak. Az ezen csapokon elrendezett (E5) csavaranyák (4. ábra) az (El) leme­zeknek a gőzszekrényeken való rögzítését elősegítik és az (El 1) fejdarabok az által vannak ezen csapokon megerősítve, hogy (E10) csavaranyák segélyével erősen az (E5) csavaranyák felé szoríttatnak. Az ösz­szes sajtoló emeltyűk két rendszert képez­nek, melyek egyike a dob egyik oldalán a minták (D) részének működtetésére és a másik a dob másik oldalán a minták (Dl) részének működtetésére szolgálnak. Hogy ezen emeltyűrendszereket mozgásba hozzuk, a gép (1) állványával két (G4) excenter­tárcsa van erősen összekötve, úgy hogy nem foroghatnak. Az (A) tengely természe­tesen lazán halad ezen (G4) tárcsákon át. Ezen tárcsák excentrikus széle a (G2 és G3) tagok összekötési helyén hat az emeltyű­rendszerre és ezen szél oly módon van kiképezve, hogy az emeltyűk az említett sorrendben jönn k egymásután működésbe. Hogy a (G2 éá G3) tagok csuklójának oldal-

Next

/
Thumbnails
Contents