30886. lajstromszámú szabadalom • Berendezés gőzturbinákon a nedvesség fölfogására és elvezetésére

— 3 — nek arra erősítve. A rajzbeli példánál a (12) lemez és a (13) bordák bádoglemezből vannak készítve és pedig a (13) bordák U-alakban meghajlított bádogszalagokból készülnek, melyek (14) szögecsek segélyével vannak a (12) lemezre erősítve. A bordák a kerék sugarával hegyes szöget zárnak be, úgy hogy a czentrifugális erő által a kerékről elröpített vízrészecskék a bordák között fogva tartatnak és zavartalanul folyhatnak le egy alkalmasan elrendezett levezető csatornába. Más szóval, a bordák úgy vannak elrendezve, hogy közöttük (15) holt terek vagy zsákok keletkeznek, melyekben a beléjük röpített víz a keréknek czentrifugálszivatytyúszerű hatása alól kivonatik. A szeparátor alaplemeze és a turbina tokja között (16) szalagok vannak elrendezve, melyek a szeparátor tartására szolgálnak és egyszersmind a szeparátor és a tok között a (17) közt tartják fönn. Ezen köz arra szolgál, hogy a kerékről elröpített vizet szabadon engedje lefolyni az illető fokozaton keresetül a nélkül, hogy a kerék örvénylésbe hozná. Azonban a (17) közt el is hagyhatjuk az által, hogy a (12) lemezeket közvetlenül a turbina tokjának falára erősítjük. Ekkor a víz a helyett, hogy a (12) lemez mögött folyna le, ezen fog végig folyni. A szeparátorok kis szakaszokban vannak előállítva és úgy vannak összeállítva, hogy ez által a gyártás meg legyen könnyítve. Az egyes szakaszok a kerék körül rakva, egész kört képeznek és a kereket egészen burkolják, avagy pedig csupán a kerület egy részére terjednek ki. Hatásuk természetesen annál tökéletesebb lesz, minél nagyobb részén a kerületnek vannak alkalmazva. Miután a vezetőlapátokat a tokon kívülről ki lehet venni, a szeparátort ki kell vágni, hogy a vezetőlapátokat be' lehessen dugni. Ez a 2. ábrában látható a legjobban. A vezetőlapátok alatt a szeparátor a (18) párkánnyal van ellátva, mely a kerékből a vizet fölveszi és a szeparátor mögötti (17) közbe vezeti. A vezetőlapátokat hordó (5) bordák között keskeny (19) szalagok vannak elrendezve, melyek a bordák közötti teret keskeny rések meghagyásával elzárják. Ezen réseken keresztül a víz a czentrifugális erő által a (19) szalagok mögötti ho'.t térbe hajíttatik, a honnan fönt említett (18) párkányra csöpög, és a (17) térbe jut. A futólapátokból kiáramló gőzben lévő nedvesség elválasztására a 3. és 4. ábrában látható szeparátorok vannak még elrendezve. Az utóbb említett szeparátor a (20) alaplemezből áll, mely belül fölfelé görbített, kívül pedig lefelé görbített karimával van ellátva. Az alaplemez kifelé lejtős, úgy hogy a víz a tok kerületi falai felé folyik rajta. A (20) alaplemez nagy számú (21) bordával van ellátva, melyek között a víz gyűjtésére szolgáló (22) holt terek vagy zsákok képződnek. A szeparátor az U-alakú (23) tartókon nyugszik, melyek a (7) rekeszfalra vannak erősítve. A (23) tartók függélyes szára és a (10) tolattyú között a (24) burkolat van elrendezve, mely megakadályozza azt, hogy a szeparátor által kiválasztott víz ismét a gőztérbe folyjon vissza. A (24) burkolat kivágásokkal van ellátva, melyek a (7) rekeszfalak azon részeinek befogadására szolgálnak, a melyeken a (8) nyílások vannak alkalmazva. A szeparátorok által összegyűjtött vizet el is kell vezetni, nehogy az ismét a gőztérbe jusson. Ezen czélból a (26) csatornákat alkalmazzuk, melyek a (7) rekeszfalak egy mélyebb pontjából nyílnak. Ezen legmélyebb (27) ponttól a rekeszfal a kerületek felé emelkedik egészen a (17) vízlevezetők alatti részig, úgy hogy az egész víz egy pont felé tereltetik és egy közös csatornába gyűlik össze. A (28) szelep szabályozza a melegvíznek vagy a meleg víznek és gőznek az egyik fokozatból a másikba való átömlését, mely szelepet tetszőleges alkalmas módon mozgathatjuk. A találmány tárgyának föltűn-