30860. lajstromszámú szabadalom • Berendezés robbanó mótorok elektromos gyújtószikráinak erősítésére

lőtt, vagy a megterhelés csökkenésével emelkedett. Ha a robbanások idő előtt történnek, hatásuk abban nyilvánul, hogy a motor fölhasználható munkaképességét lényegesen csökkentik. Az ellenkező esetben, midőn a gyújtás túlságos későn következik be, a motor munkaképessége szintén jelentékenyen kisebb, mivel a robbanás elkésve történik, vagyis akkor, midőn a dugattyú a harmadik időszaknak megfelelő útjának egy részét már megtette. A gyújtásnak oly módon való szabályozására, hogy az mindig a kellő pillanatban menjen végbe, oly szikra volna szükséges, mely elegendő hőfokkal és erősséggel bír arra, hogy a gáz egész tömegét egy pillanat alatt meggyújtsa. Az ilyen szikra minden esetben és a legrosszabb körülmények között (igen gyorsan járó motorok esetében) is lehetővé teszi, hogy a gyújtás időpontját ne kelljen menetközben változtatni. A gázok mindig a legnagyobb nyomás pillanatában (a második időszak végén) gyújtatnak meg s ennélfogva a mótor teljesítő képessége a lehető legjobb és állandó lesz. Azonban ilyen erős szikra az általánosan használt indukcziós csévék segélyével nem létesíthető. Hogy a motorok robbanó keveréke egyszerre legyen meggyújtható, a szikráknak legalább is 30-szorta erősebbnek kellene lenniök a jelenleg alkalmazott szikráknál, ha azt akarjuk, hogy a gázkeverék az automobiloknál használt gyorsan járó motorokban majdnem pillanatnyilag gyuladjon meg. Ha még azt is tekintetbe vesszük, hogy a szikra erősségének ily nagy mérvű fokozása az akkumulátorok vagy oszlopok arányos szaporítását teszi szükségessé, könynyen beláthatjuk, hogy a gyakorlatban ilyen gyújtószerkezet nem volna alkalmazható. A motorok robbanó keverékének meggyújtására szolgáló elektromos szikra igen hátrányos körülmények között hasznosíttatik. A gyujtócsévének nevezett transzformátor által létesített indukcziós szikra azon áram erősségével arányos, mely a másodlagos csévében akkor létesül, midőn az áram a főáramkörben a rezgő nyelv által megszakít tátik. Ezen szikra annyi ideig tart, amennyi alatt a főáram teljesen megszűnik. A főáram azonban nem szakad meg egy pillanat alatt, mivel a regző nyelvnél, midőn a kontaktusszöget elhagyja, szikra képződik, mely a főáram megszakadását késlelteti. A megszakításra szükséges idő, ámbár a valóságban igen rövid, ilyen esetben mindenesetre számot tesz, midőn pillanatnyi hatásokról van szó. A szikrát létesítő másodlagos áram tehát számottevő időtartammal bír, mely az 1. ábrabeli diagrammon valamely lépték szerint föltüntethető, ha az időket az egyik, a szikrák erősségét pedig a másik koordinátatengelyen rakjuk föl. Az (a b) görbe a robbanó motornál a gyujtócséve másodlagos áramkörének szikra alakjában történő rendes kisülését tünteti föl. Az (a b) görbe által ábrázolt kisülés azon (to) pillanatban veszi kezdetét (1. ábra), melyben a feszültség már elég nagy arra, hogy a szikra az elektródák közötti téren átüthessen. A szikra időtartama (to . . . t2). Ha azon energiát, melyet a szikra, kisülésének egész tartama alatt kifejt, fölhalmozzuk és ezen fölhalmozott energiát egyszerre egy végtelen kis (to . . . tl) időköz alatt sütjük ki, akkor ezen viszonyoknak a (c d) görbe felel meg, melynél az idő lényegesen kisebb, a szikra erőssége ellenben lényegesen nagyobb. A végzett munka mind a két esetben ugyanaz, amennyiben az (a b) és (c d) görbék által határolt területek egyenlők. Az elektromosság fogyasztás tehát nem változott, azonban a munka a második esetben sokkal előnyösebben van hasznosítva. A Feddersen-féle módszerhez hasonló módon egy forgó tükör segélyével végzett mérések azt mutatták, hogy a szikra tartama az (a b) görbe által ábrázolt kisülés esetében 0'00052 sec., a (c d) görbe által ábrázolt esetben pedig 0000017 sec. Ugyanazon munka esetében a szikraerősségek ezen értékekkel fordított arányban állnak, amiből következik, hogy a (c d) kisülés a motorok