30860. lajstromszámú szabadalom • Berendezés robbanó mótorok elektromos gyújtószikráinak erősítésére

— 3 — robbanó keverékének meggyújtásánál rend­kívüli előnnyel jár, mivel a szikra ugyanazon 520 idő alatt -, vagyis körülbelül 30-szorta 17 nagyobb hőhatást létesít, mint a másik esetben. Mivel a gyújtás milyensége, mint föntebb már ki volt fejtve, a szikra minőségétől függ és az utóbbi a (to . .. tl) idő alatt 30-szorta erősebb, mint az (a b) kisülés ál­tal a (to . . . t2) idő alatt létesített szikra, ennek következtében az egész gáztömeg meggyújtása sokkal gyorsabban megy végbe s a motor teljesítő képessége lényegesen emelkedik. Ha ellenben az (a b) kisülést vizsgáljuk, melyet a találmány tárgyát képező szikra­erősítővel föl nem szerelt cséve egyedül létesít, akkor azt találjuk, hogy a kisülés még a (tl) pillanat után is tart, midőn a szikrát közvetlenül környező gáztömeg mái­régen elégett, úgy hogy a (tl) időpont után kisülő elektromosság teljesen veszendőbe megy, amennyiben nem használtatik ki. A találmány tárgyát képező szikraerősítő szerkezet egy fából vagy más anyagból ké­szült (e) szelenczéből áll (2. ábra), mely egy (fl f2) kondenzátort foglal magában. A kon­denzátor egyik (fl) fegyverzete közvetlenül egy szigetelt (gl) szorítóval, másik (f2) fegy­verzete pedig egy (h) elektródával van össze­köttetésbe hozva, mellyel átellenben szikra­közt képezve kellő távolságban két másik (i il) elektróda van elrendezve, melyek a szintén szigetelt (g2 g'3) szorítókkal állanak összeköttetésben. Az (f2) fegyverzet egy helyett két elektró­dával is összeköthető, melyekkel átellenben az (i il) elektródák foglalnak helyet. Ha a motornak több, például négy hen­gere van, akkor a készülék kilencz szorító­val bír, melyek a 3. ábrán látható vázlatos rajz szerint vannak csoportosítva. Magától értetődik, hogy bármilyen legyen a hengerek száma; a szerelés arányosan ugyanaz marad. Az egy és négyhengerű gépek ismertetett szereléséből a többi gépek szerelése magától következik. A szikraerősítő készülék a következő mó­don van a robbanó motor gyujtóazerkezetére szerelve: A (gl) szorító a (j) mótor vala­melyik részével a (g2) szorító a (k) induk­cziós készülék másodlagos áramkörének egyik szorítójával, a (g3) szorító pedig a (j) mo­torra csavarolt (1) szorítóval áll vezető össze­köttetésben. A (k) készülék indukált áram­körének másik szorítója. mint rendesen, a motorhoz van kapcsolva. Ha most a (k) készüléken áram halad ke­resztül, ezen áram a (g2) szorítón érkezik a szikraerősítő szerkezetbe (4. ábra), s az (i h) távolságon szikra alakjában átugorva, a kondenzátort az indukált áram egész ideje alatt töltéssel látja el. A kondenzátor által összegyűjthető elek­tromosság mennyisége Q = CV, ahol a C a a kondenzátor foganóssága, V pedig a két sarka közötti potencziálkülönbség. A kondenzátornak oly foganóssággal kell birnia, hogy a fegyverzetei között levő V = -- potenciálkülönbséget az elektro­mosságnak azon mennyisége létesítse, me­lyet a (k) transzformátornak egy indukált hulláma kibocsát. Mihelyt az (fl f2) kondenzátor töltése V potencziállal bír, a kondenzátor a (h il) elektródák közötti téren és az (1) szorító áramkörén keresztül hirtelen kisül és pedig körülbelül 30-szorta rövidebb idő alatt, mint amennyi alatt a (k) készülék a kondenzátort megtöltötte, úgy hogy az utóbbi által léte­sített szikra energiája is 30-szorta nagyobb. A (h i) elektródák közötti szikraköz meg­akadályozza, hogyr a kondenzátor töltésének egy része a (k) transzformátor másodla­gos áramkörébe folyjék és így veszendőbe menjen. A (h il) elektródák közötti szikraköz a kisülést oszczillálóvá teszi, aminek hatása abban nyilvánul, hogy a szikra a gyújtó elektródái között mindig átugrik, még ha az elektródákra rakodott szén az elektródák között rövid zárlatot vagy kontaktust létesí­tene is. A (h il) elektródák között már eddig is hagytak szikraközt, mely azonban az eddigi gyujtóberendezéseknél azon hátránnyal bír,

Next

/
Thumbnails
Contents