30803. lajstromszámú szabadalom • Elektromossággal működtetett elzáró szelep

kor a gépet szabályozza. Az elektromágnesek a (34 35) vezetékekből tápláltatnak. Az áramkör zárása a (36) átiktató segélyével történik, mely két sor helytálló kontaktussal bír, melyek akként vannak elrendezve, hogy az átiktatónak balról jobb felé való állításakor a jobboldali elektromágnes áramköre, jobbról bal felé való állításakor pedig a baloldali elektromágnes áramköre záratik. Midőn az átiktató a közbeeső helyzetben áll, mindkét elektromágnes ki van az áramkörből kapcsolva. Ha a mágneseket tápláló áram nagy feszültségű, megfelelő ellenállásokat iktathatunk be. Előnyös a (36) átiktatót a szeleptől és a gőz fölvételére szolgáló eszközöktől, valamint a tápláló forrásoktól távol fekvő pontban, például egy egész elkülönített helyiségben elhelyezni. Az ily elrendezés mellett, ha a gőzgépnek vagy más gőzfogyasztónak baja esik, a személyzet az átiktatót a szelep kormányzása czéljából tetszőleges irányban működtetheti. A találmány tárgyát képező szerkezet működése a következő: Föltéve, hogy a szerkezet részei az ábrában föltüntetett helyzetben vannak, akkor a gőz a (3) vezetékből a (14 15) csatornákon át a telt vonalakkal rajzolt nyilak irányában a jobb dugattyú mögötti hengertérbe áramlik és ennek eltolódása által a (12) főszelepet elzárja. Ha már most a főszelepet nyitni akarjuk, elég ha a (36) átiktatót jobbfelé elmozgatjuk, miáltal a jobboldali elektromágnes gerjesztetik, magához vonzza (31) fegyverzetet, mely a (22) szelepnyúlványt egy a (18) spirális rúgó hatásirányával ellenkező irányú ütéssel lefelé taszítja, ez által a (16) szelep alsó helyzetébe jutván, elzárja a (17) nyílást, ennek következtében a gőz útja a (15) csatornán át a jobboldali dugattyú mögé el van vágva. Ezzel egyidejűleg a (16) szelep szabaddá teszi a (21) szelep átbocsátó nyílását, minek folytán a (9) hengertérben lévő hajtó közeg a (24) kiömlő csövön át a szakadozott vonallal rajzolt nyíl irányában kiáramol, a mi a dugattyú két oldalára ható nyomások egyensúlyának megbontását okozza. Mihelyt a nyomás a dugattyú mögötti j hengertérben megszűnik, a dugattyúk és a i főszelep jobbfelé mozognak. Megemlítendő, | hogy a főszelep keresztmetszete kisebb, í mint a dugattyúé. A mint a gőz a (7) szelepfészek nyílásán átáramolhat, a (37) csatornán és a fölső helyzetében maradt (40) szelep (38) nyílá; sán át a (39) csatornába és innen a balol-i dali (8) dugattyú mögé áramol. Ennek következtében a baloldali dugatytyú két oldalára ható nyomások egyensúlyba jutnak és így ezen dugattyú a fő szelep mozgását nem akadályozza. A nyitás csak igen rövid időt igényel és a szelepkezelő, mihelyt tudja, hogy a szelep már | nyitva van, a (36) átiktatóval az áramot 1 megszakíthatja, illetve a jobboldali elsktromágnest az áramkörből kikapcsolhatja. Föltéve már most, hogy a nyitott fő szej lepet zárni akarjuk, úgy elégséges a (36) átiktatót balra fordítani, miáltal a balolj dali elektromágnest kapcsoljuk az áramkörbe, mely fegyverzetét vonzván, a (40) szelepet letolja és ez által a gőzt a (8) dugattyú mögötti tértől elzárja és ezt a (41) i kiömlő csatornával köti össze. Mihelyt a nyomás a baloldali dugattyú mögött megszűnik, a főszelep záródni kezd, mivel a (8) dugattyú belső oldalára ható nyomást ellensúlyozó nyomás megszűnt, miután a (8) dugattyú mögötti tér most a (41) kiömlő csővel közlekedik. A jobboldali dugattyúra ható nyomások egymást egyensúlyozzák, a mennyiben e dugattyú mindkét oldala a beáramló gőz nyomása alatt áll. Az előbbiekből látható, hogy a főszelep állását két elektromágnes befolyásolja, melyek egy-egy szelepet működtetnek, mely utóbbiak viszont magát a szelep által vezényelt hajtóközeget dugattyúk mögé vezetik vagy elzárják. A dugattyúk hengereikkel mintegy motorokat képeznek, melyek a főszelep kormányzására együtt működnek és míg az