30604. lajstromszámú szabadalom • Önműködő vonatbiztosító berendezés
££ il (9á)-nél forgatható (93) szögemeltyűvel csuklós kapcsolatban áll. Ezen szögemeltyű másik vége egy csak a 6. ábrában rajzolt nyíl irányában lengethető (94) kilinccsel van ellátva, melyet a (95) rúgó a külső határoló helyzetben (6. ábra) tart. A 14. ábra egy ily esőjelzőkkel ellátott blokktelep kapcsolási vázlatát mutatja. Ezen ábrából láthatjuk, hogy esőjelzők alkalmazásánál az egész kapcsolási elrendezés, valamint a blokkészűlék egyszeriisbül, minthogy a harmadik (34, 34') blokkontaktus elmarad, melyre a mótor által tilosra állított helyzetben tartott jelzőknél szükség volt. A szabályozókapcsoló föntemlített hosszú (a" b°) kontaktusszalagjai azon czéllal bírnak, hogy a mótoráramot kellő időben megszakítsák, míg a rövid (c° d°) szalagok a blokkszakasznak a hátul fekvő blokkal való szükséges összefüggését közvetítik és az (e° f) szalagok a jelzők helyzetét mutató optikai ellenőrzőkészűlék működtetését létesítik E czélból a hosszú szalagok egyike (b°) az egyik mótorkapoccsal és a másik hosszú szalag (a°) egyrészt a (96) vezeték által a fogókészűlék (88) elektromágnesén át az (M Ml -M3) mótor (F FI—FH) mezőmágnes tekercséhez, másrészt a (97) vezeték által a (98) szabaddátevő kapcsolón át a blokkkészűlék (2) kapcsához vau kapcsolva. A rövid (c° d°) szalagok a hozzátartozó blokkészűlék (3) kapcsától a hátul fekvő állomás blokkészűlékének (1) kapcsához vezető (47') vezetékbe vannak bekapcsolva. A második pár rövid (e°) szalagja a (99) vezeték által az említett optikai (100) ellenőrzőkészüléken át az (a1 ) táplálóvezetéktől a blokkészűlék (4) kapcsához vezető (49') vezétékbe van bekapcsolva, míg a hozzátartozó második (f") szalag a (lOl)-nél a földdel összekötött (96) vezetékkel áll kopcsolatban. A leírt állítókészűlék már most a következő módon működik : Ha a jelzékészűlékhez áramot vezetünk, akkor a mótor forogni kezd, miáltal az ív kileng és a (69) jelzőkar a szabad átfutást ' jelző helyzetbe kerül. A szegment elállítása által a (86) hasított rúd segélyével a kapcsolókészülék (81) hídja elmozgattatik. Mihelyt a jelzőkar a szabad helyzetbe került, a mótoráram megszakíttatik, minthogy a (81) híd a hosszú (a° és b6 ) szalagokat elhagyta. E közben a (66) ív (102) toldata a (94) kilincset a (95) rúgó hatása ellenében befelé nyomta és végül ezen kilincs másik, illetve belső oldalára kerül. Minthogy azonban a fogkészűlék (88) orsói tekintet nélkül arra, hogy a mótor forog-e vagy már megállott, áramot kap, mivel a (96) vezetéknek a (97) vezetékkel való kapcsolási pontja az (a°) szalag előtt fekszik, ennélfogva a (90) horgony odavonzott helyzetben tartatik. Az ív becsattant (102) toldata ennélfogva a kilincset nem nyomhatja oldalt, miáltal a jelzőszárny addig marad a szabad átfutást jelző helyzetben, míg a (90) horgonyt elektromágnese odavonzva tartja, illetve, míg a (88) orsók áramot kapnak. A (81) híd véghelyzetében a (80) kontaktuspeczkek az (e° f°) szalagokat egymással vezető kapcsolatba hozták, miáltal a (100) ellenőrzőkészűlék működésbe jön, mely a jelzőnek a szabad átfutást jelző helyzetbe történt beállítását ismert módon az állomással közli. Ha a (97, 99) vezetéket, mely a jelzőkészülékhez áramot vezet, megszakítjuk, akkor a fogókészűlék (38) orsói is áramtalanná lesznek, úgy hogy a (94) kilincs az ív súlyának és az ívvel összekötött részeknek nem áll ellent, minthogy a (90) horgony most már nincs meghúzva és a (93) szögemeltyű (92) csapja körül kilenghet; az esetleg egy a (67) ívkarra ható (103) rúgó (6. ábra) segítségül vétele mellett csak részben egyensúlyozott (69) jelzőkar a vízszintes (tilos) helyzetbe visszaesik és e mellett az állítószegmentet és a szabályozókapcsolót (81) hidat magával viszi, mi mellett az áramtalan mótorhorgony is visszaforog és ismét az eredeti állapotot hozzuk létre. A jelzőkarnak újból a szabad átfutást jelző helyzetbe való beállítása az áramnak a megadott módon való zárása által történik.
