30563. lajstromszámú szabadalom • Önműködő hangszer

a húr alatt tartatik, a mint ezt az 5. ábra első állása láttatja. A (D4) karnak a (B) búr elé fordított oldalán a (D6) nemezcsík van megerősítve, mely a hangtompítóként szolgál. Mindegyik (Dl) emeltyű a (G) zsinór (4. ábra) segélyével egy-egy (H) emeltyűvel van összekötve, mely (H) emeltyűk az (A) szekrényhez erősített (I) keretben vannak ágyazva és (Hl) végükkel az (F) kótalaphoz illeszkednek, miközben a (Dl) emeltyűket megfeszített állásban tartják, vagyis (D4) karjukkal és (D5) kampójukkal a megfelelő búrtól bizonyos távolságban. Ha már most a kótalap mozgása közben valamely (H) emeltyűnek (Hl) vége egy áttörésbe jut, akkor a hozzátartozó (Dl) emeltyű szabadon bocsáttatik és ekkor ruganyosságánál fogva kileng, a mikor is (D4) karja a (D6) hangtompítóval a hozzátartozó húrhoz illeszkedik, a (D5) kampó pedig közvetlenül a húr alá jut; ha tehát most a (Dl) emeltyű fölfelé lendíttetik, akkor a húr megszólaltatik. Mihelyt ennek megtörténtével a kótalap áttörése a (Hl) emeltyűvéget elhagyja, a (H) emeltyű visszaleng és ez által a (Dl) emeltyűt eredeti oldalas állásába hozza, úgy hogy a (D4) kar a (D5) kampóval együtt a hozzátartozó húrtól ismét oldalt fekszik. Erre a (Dl) emeltyű saját súlyánál fogva vagy valamely rúgó hatása alatt nyugalmi állásába lefelé sülyed. A (Dl) emeltyűknek fölfelé való lendítésére és ez által a húrok megszólaltatására a következő szerkezet szolgál: A húrok fölött alkalmas csapágyakban a (J) haránttengely (3. ábra) van ágyazva, mely folytonosan forog és minden egyes (Dl) emeltyű számára egy-egy (K) csillagkereket hord; a (Dl) emeltyűk a csillagkerekek felé fordított oldalukon a (D7) peczket vagy görgőt hordják, mely a (Dl) emeltyű nyugalmi helyzeténél nem érintkezik a csillagkerék sugaraival. Ha ellenben valamelyik (Dl) emeltyű az imént leírt módon szabadon bocsáttatik, akkor a (D7) peczek a csillagkerék sugarainak pályájába jut és ekkor a csillagkerék által a (Dl) emeltyűvel és ennek (D5) kampójával együtt megemeltetik; midőn aztán a (Dl) emeítyű a leírt módon ismét oldalt húzatik, a (D7) peczek a csillagkerékből kikapcsolódik. A (Dl) emeltyű ekkor saját súlyánál fogva vagy rúgó hatása alatt rendes nyugalmi állásába esik vissza. A (C) csöngők számára szolgáló (E) kalapácsok (1. ábra) a (Dl) emeltyűkhöz hasonló (D8) emeltyűk szabad végére vannak szerelve, mely emeltyűk hasonló módon a (Gl) zsinórok segélyével a (H) emeltyűk mellett elrendezett (H2) emeltyűkkel vannak összekötve és egy-egy (D9) peczekkel ellátva, mely peczkek az említett (J) tengelyre ékelt (Kl) csillagkerekekkel kapcsolódhatnak. Ha a zenedarabban valamely (C) csöngő megszólaltatásáról van szó, akkor a kótalapnak egy megfelelő áttörése jut az illető (H2) emeltyű vége alá, ekkor az ehhez tartozó (D8) emeltyű szabadon bocsáttatik, a mikor is peczke a megfelelő (Kl) csillagkerékkel kapcsolódik, mely a (D8) emeltyűt fölfelé mozgatja. Midőn a kótalap áttörése elmozog a (H2) emeltyű alól, ez utóbbi újból oldalt húzza a (D8) emeltyűt, úgy hogy ez saját súlya alatt vagy egy alkalmas rúgó hatása alatt leesik és a megfelelő csöngőt az (E) kalapács segélyével megüti. Mindegyik (Dl és D8) emeltyű a hátsó (D3) toldattal (2. ábra) van ellátva, mely az emeltyűk rendes nyugalmi állásánál az (L) harántrúdhoz támaszkodik, mely az emeltyűknek lefelé való mozgását határolja. A (J) tengely folytonos forgatására az (N) mótor szolgál, mely egyszersmind az (F) kótalap mozgatására is szolgál és tetszőleges szerkezettel bírhat. A mint az 1. és 9. ábrákból látható a (J) tengely végére a (Jl) frikcziós korong van ékelve, mely a mótor által forgatott (NI) frikcziós korong által hajtatik. A mótor által hajtott (N2) tengely fölső végén az (N3) kúpkereket hordja, mely az (0) dobot hordó (02) tengelyre ékelt (01) kúpkerékkel kapcsolódik; az (0) dob végein, az (03) fogakkal bír, melyek az (F) kótalap szélein kiképezett (F2) áttörésekkel kapcsolódva a kótalapot előremozgatják, mely