30522. lajstromszámú szabadalom • Önműködő telefonközpont

- 35 -második sor tizedik kontaktusa, a fölhívó kapcsoló első negyede, a két áthidaló kefe egyike, a hátsó kefe, a negyedik negyed tizedik kontaktusa, a (98) vezeték, a forgóváltó tizenegyedik és tizenkettedik sorának kontaktusai, a (17) elektromágnes és a telep negativ sarka. A forgóváltó ennek következtében a hetedik állásából a normálálláséba megy és ebben megáll, tehát elő van készítve arra, hogy a szakaszhoz tartozó egyik bekapcsolást létesítő berendezés indítója lefoglalja. A fölhívó kapcsoló az átkapcsoló és az öszszekötő kapcsoló beállítójának keféi mind a zérus állásba tértek vissza annak következtében, hogy egy íix ütközőjük a henger keféivel kapcsolatban áll. Az ezres beállítót a (95) peczek vitte vissza a nyugalmi helyzetébe. A forgóváltó harmadik állásának ismertetésénél leírtuk, hogy a vizsgáló vezeték meggátolja, hogy az elfoglalt vezetékbe idegen csöngető vagy beszélgető áramok bejussanak. Ezt a hatást fokozhatjuk oly módon, hogy a berendezés bizonyos részeinek helyzetét ellenőrizzük. Egy részére, a jelzésátvivő bekapcsolóra azbis leírtuk, hogyan lehet meggátolni azt, hogy oly kontaktusokkal jöjjön érintkezésbe, melyek már le vannak foglalva. Ugyanezt a szerkezetet lehet más részeknél is alkalmazni, hogy a helytelen kapcsolatok létesülését meggátoljuk. Röviden összefoglalva, a föntebb leírt berendezés a következő módon létesít kapcsolatot a két 736. és 18545. számú előfizető között: A 736. számú előfizető az által, hogy a megfelelő emelőkart lenyomja, az (1) vonalat közvetlenül földre kapcsolja, míg a (2) vonalat a jelzésátvivő működtető, ilr letve ellenőrző elektromágnesen át kapcsolja földre. Ennek az a következménye, hogy az (1) vonalon áram megy át, mikor a tizes jelző a harminczhatodik kontaktusára fekszik, mely áram a tizes jelző megállító elektromágnesét működteti, tehát a tizes jelző karját a harminczhatodik kontaktuson megállítja. Mikor a tizes jelző megállott, megindul az indító berendezés, mely ama helyzetében fog megállani, a melyben az épen el nem foglalt bekapcsolást létesítő berendezést lefoglalja. A mint az indító megállott, egy áramkört zár és ez által a lefoglalt bekapcsolást létesítő berendezés forgóváltóját ennek normális állásából az első állásába állítja. Mialatt a a forgóváltó az első állásába jut, a forgóváltó a tizes beállítót és az ugyanazon szakaszhoz tartozó fölhívó kapcsoló henger keféit is mozgásnak indítja és azokat — mikor a tizes jelző által meghatározott helyzetbe jutottak — önműködően megállítja, míg a forgását befejező tizes beállító a fölhívó kapcsoló beállítóját a tizes jelző által meghatározott állásba állítja. A fölhívó kapcsoló a most elfoglalt állásánál a forgóváltót az (1 2 és 3) vezetéken át a 735. előfizetővel összeköti. Mikor a tizes beállító megáll, a forgó váltót a második állásába viszi, mi ismét azt idézi elő, hogy a jelzésátvivő és az átkapcsoló forgásnak indul. A jelzésátvivő és átkapcsoló egybevágó forgását a (2) vonalon átmenő áramhullámok idézik elő. A jelzésátvivő első elmozdulásánál az (1) vonal és a tizes jelző megállító elektromágnese között szakítja meg a kapcsolatot és ily módon lehetővé teszi, hogy a tizes jelzőt a többi előfizető vegye használatba. Ekkor a 736. számú előfizető védő vezetékének már van töltése és ez a vezeték az illető előfizető összes, a megfelelő szakaszhoz tartozó fölhívó és összekötő kapcsolókon fekvő kontaktusainak védőtöltést kölcsönöz, ezenkívül az (1) vonal is össze van kötve a jelzésrelais-vel, mely a jelzésátvivőt működteti. Mikor a jelzésátvivő keféi az ezres jelző földre kapcsolt kontaktusára fekszenek, a relaisemelő fölemelkedik. Míg ez az emelő az alsó kontaktusára feküdt, az ezres jelző előre mozgott, hogy az ezres beállítónak a második ezresnek megfelelő kontaktusát megtalálja. Mikor a relais emelője a fölső kontaktusára fekszik, egy áramkört zár, melybe a relais második tekercselése van bekap-