30522. lajstromszámú szabadalom • Önműködő telefonközpont

— Ifi -utóbbinak a forgó tengely ágyazására szolgáló csapágyai vannak. A (104) tizes gyűrű tíz egyenlő hosszúságú körszeletből áll, az egyes körszeletek az előfizetők számainak tizes számjegyeinek felelnek meg. Az egységgyűrűnek száz körszelete van, a körszeletek oly módon vannak tizes csoportokba egyesítve, hogy minden tizedik körszelet egymással kapcsolatban van, vagyis hogy az első, tizenegyedik, huszonegyedik stb. kontaktus ugyanabba az egy áramkörbe van kapcsolva, ép úgy áramkörbe van kapcsolva a második, tizenkettedik, huszonkettedik stb. kontaktus is és így tovább. Az egységgyűrűnek mindegyik tíztíz egymást követő kontaktusa által képezett szegmentuma a tizes gyűrű egy-egy szegmentumának megfelelő helyzetet foglalja el, úgy hogy az egységgyűrűn mozgó kefe valamely a 0—9 számok között számjeggyel jelzett kontaktus fölött állhat meg, mikor a másik kefe a tizes gyűrű akármely szegmentuma fölött áll. Ennek következtében a tizes jelző segélyével bármely 0 és 99 között fekvő számot jelképezhetjük oly módon, hogy a tizes gyűrűn csúszó kefét az illető szám tizes helyén álló számjegynek megfelelő számú kontaktus-szegmentumra, egységkeféjét pedig az utolsó helyén álló számjegynek megfelelő számú kontaktusra állítjuk be. Az egységgyűrű egyes kontaktusai összekötésére szolgáló kapcsolási séma a 2. ábrán igen világosan van föltüntetve. Az egységgyűrű kontaktusait azonban más módon is lehet egymással összekötni, azonkívül a két kontaktusgyűrűt és az ezeken futó keféket másként is lehet szerkesztetni, de ebben az esetben is teljesíteni kell azt a követelést, hogy a száz előfizető állomás bármelyike a két gyűrű által jelezhető legyen. A megosztott (104) tizes gyűrű egyes szegmentumai a (185) kábel útján vannak a tizes bekapcsolóval összekötve, mely a fölhívó kapcsoló egyik részének beállítására szolgál. A (105) egységgyűrű tíz tizes csoportba egyesített szegmentumait, illetve annak tíz szegmentumból álló egy-egy csoportját a (119) kábel az egyes bekapcsolást létesítő berendezések fölhívó kapcsolóinak egy-egy kontaktusával köti össze. Az egységgyűrű kontaktusai közül az első tizes csoport a (119) kábel egyik erével, a második tizes csoport a (119) kábel második erével van összekötve és így tovább, a kábelerek folyó száma ennek megfelelően megegyezik az előfizető számának utolsó helyén lévő számjeggyel. A kábelerek nehézség nélkül oly módon kapcsolhatók össze egyrészt a tíz kontaktussal, másrészt az ennek megfelelő egyetlen kontaktussal. A (127) lemezre a (15) megállító elektromágnes van szerelve, melynek fegyverzetének (125) megnyújtása (lásd a 21. és 29. ábrát) a (124) gyűrű koronafogai közé fogódzhatik. Eme gyűrűnek száz foga van, melyek akként vannak elrendezve, hogy a kefék megálljanak, mikor a megnyújtás az elektromágnes hatása alatt a fogközökbe fogódzik. A 28. ábrán látható lemezrúgó a megnyújtást rendesen a fölemelt helyzetében tartja, azonban akkor, mikor a mágnes gerjed, a megnyújtást a (124) fogazásba engedi bekapcsolódni, minek következtében a keféket és az elektromágnest viselő (127) lemez megáll, annak daczára, hogy a lemez (131) hajtótengelye tovább forog. A (211 213 és 214) váltó elektromágnesek, melyek kontaktusai és csévéi a 2. ábra szerint vannak a kefékkel összekötve, ugyancsak a forgó lemezre vannak szerelve, ez fölöslegessé teszi, hogy árambevezető súrlódó gyűrűket és keféket alkalmazzunk, melyek szükségesek volnának, ha az említett részek külön fix tartókon volnának megerősítve. A (211) váltó elektromágnes a (101) gyűrűn futó (111) kefével van összekötve és az előfizető állomás akkor gerjeszti azt, mikor a (111) kefe a (101) gyűrűnek az illető előfizető vonalával összekötött kontaktusára fekszik. A (211) váltó elektromágnes a (15) elektromágnes működését szabályozza, a (214) váltó elektromágnes arra szolgál, hogy a (106) védőgyűrűnek a fölhívó előfizetőnek