30482. lajstromszámú szabadalom • Készülék lyukregiszter segélyével működtetett kombinált betűöntő- és szedőgépeknél, a térzők öntésére
-lőtávolságra állnak ki a (117) körből. A (118) csap körül lengő (119, 120) kétkarú emelő (121) görgője a (122) rúgó állandóan a (110) tárcsa széléhez nyomatik, oly módon, hogy az emelő folytán a (111 — 116) kiugrásoknak megfelelő lengéseket végez. A (120) emelőkar villaalakú szabad vége a (97) tárcsának egy (123) csapját fogja körül, ahol a tárcsa egy kiálló (124) karimával bír s az (51, 53, 58, 59) tárcsák hosszában végignyúló (125) oldalsó kar segélyével (10. 11.. 11a. ábra) egy (126) kengyelt tart (7., 10., 11a. ábra). A (126) kengyel és a tárcsa (124) széle között egy mindkettőben forgathatóan ágyazott (127) orsó nyúlik végig, mely a (126) kengyel közelében egy rajta szilárdan ülő (128) orrot s a rajta szintén szilárdan ülő (129, 130, 131, 132) orrokat hordja, mely utóbbiak a mellettük egy (127) orsón lazán elrendezett (134, 135. 136, 137) kilincsek (133) peczkeire hatnak. A (129- 132) orrok és a (134—137) kilincsek az orsón úgy vannak elosztva, hogy a kilincsek az (51 53, 58. 59) tárcsák kapcsoló fogkoszorúinak síkjában feküsznek, úgy hogy kilincsfogaikkal ezen fogkoszorúkba kapaszkodhatnak. A kilincsfogak egyúttal oly szélesek, hogy az egyes kapcsoló fogkoszorúk (53. 58, 59) tárcsák esetleges oldalsó eltolódása alkalmával is a hozzájuk tartozó kilincsek hatáskörében maradjanak. A (134—137) kilincsek a rajtuk elrendezett lemezrugók által, melyek a (126) kengyel a tárcsa (124) széle között végigmenő (138) rúdra támaszkodnak, fogaikkal az (51, 53, 58, 59) tárcsák kapcsoló fogkoszorúival hozatnak kapcsolódásba, ellenben a (139, 140, 141, lf-2) kilincshorgok által, melyek egy végigmenő (143) rúdon forgathatóan ülnek, s az alsó karjaikra erősített és a végigmenő (138) rúdhoz támaszkodó rugók segélyével a kilincsek végeihez szoríttatnak, visszatartatnak, amennyiben a kilincshorgok a (134— 137) kilincsek élalakú végeibe kapaszkodnak. A (119, 120) emelőnek és a kilincsrendszernek a 7. ábrán föltüntetett normális helyzetében. melyben a (128) orr a (122) rúgó nyomása következtében a gépállványnak egy (148) ütközőjéhez szoríttatik, a (134— 137) kilincseket azonkívül még a (129—132) orrok is megakadályozzák, hogy a kapcsoló fogkoszorúkba essenek, még akkor is, ha a (139- 142) kilincshorgok által szabaddá tétettek volna is. Ha ellenben a (119, 120) emelő a tárcsa (111—116) kiugrásai valamelyikének elhaladása alkalmával a (122) rúgó nyomása ellenében kilendül, akkor egy ilyen kilengés kezdetén a (128) orr azonnal fölszabadul oly módon, hogy a (134 -137) kilincsek közül azok, melyek a (139—142) kilincshorgok által szabaddá tétettek, azonnal beesnek a hozzájuk tartozó kapcsoló fogkoszorúkba s a megragadott tárcsákat a (119, 120) emelő kilengésének megfelelően elforgatják. A méretek úgy vannak megválasztva, hogy a szabályozható (148) ütköző pontos beállításánál az (51, 53, 58, 59) tárcsák a (111, 112, 113, 114, 115) kiugrások által egy, kettő, három, négy, illetve öt foggal t'orgattatnak el. A (111) kiugrással egyenlő magas (116) kiugrás szintén egy foggal való elforgatást létesít. A (139 -142) kilincsek a (26, 25, 30, 31) elektromágnesek gerjesztése folytán válnak szabaddá, amennyiben az elektromágneseknek ekkor vonzott (50) horgonyai (7. ábra), a gépállványon forgathatóan elrendezett (149) emelők segélyével, melyeknek villaalakú végeibe a horgonyok (150) meghoszszabbításai nyúlnak, a horogkilincsek alsó karjaiba kapaszkodnak s ezeket a 11. ábrán föltiintetett helyzetbe hozzák. A horogkilincsek alsó karjainak (151) bevágásai arra szolgálnak, hogy a (149) emelőknek a (152) horgonyrugók hatása alatti időelőtti visszacsappanását megakadályozzák, oly módon, hogy az emelők a 7. ábrabeli normális helyzetbe csak akkor térhetnek vissza, ha a (119, 120) emelő megkezdi kilengését. Már említve volt, hogy a (13 és 109) tengelyek állandóan és szinkron forognak. A (110) tárcsa (111—115) kiugrásai úgy vannak elrendezve, hogy a (111, 112, 113, 114, 115) kiugrásoknak a (119) emelő (121) görgője melletti elhaladása a (16,17) csúszókataktusoknak az egyes (1*, l*x , 2*, 2**, 3x, 3x *, 4x , 4*x , 5*, 5*x) lemezpárok fölötti elhaladásával szinkron történjék és pedig
