30482. lajstromszámú szabadalom • Készülék lyukregiszter segélyével működtetett kombinált betűöntő- és szedőgépeknél, a térzők öntésére

— 11 -legczélszerűbben, úgy hogy azon pillanat­ban. midőn a csúszókontaktusok egy lemez­párt elhagynak, a (110) tárcsa megfelelő kiugrása kezd a (121) görgőre hatni. Ezen szinkronizmusból következik, — amint az előző fejtegetésekből is kitudódik, — hogy az I., illetve II. lyuksorok működésbe lépé­sénél az (51) vagy (53), illetve (58) vagy (59) tárcsa annyi foggal forgattatik el, ahányat ezen lyuksorok lyukkombinácziói a 1—5-ik hosszanti zónákon egységekben jeleznek, és pedig az (53 és 58) tárcsa akkor, ha azon lyukkombinácziók még a 7-ik hosszanti zónában, az (51 és 59) tárcsa pedig akkor, ha azon lyukkombinácziók még a 6-ik hosszanti zónában is tartalmaznak egy lyukat. Ezen elforgatás következménye pedig a (78) ütköző tárcsának olyatén be­állítása, bog}- olyan térzők öntetnek, melyek a normális, középvastagságú térzőnél a szük­séges számú egységgel vastagabbak vagy vékonyabbak. Világos, hogy a folytonosan, tehát a betűk öntésénél is forgó (110) tárcsa a (119, 120) emelőt és a kapcsoló kilincsrendszert ugyan folytonosan kilendíti, azonban az (51, 53, 58, 59) tárcsákat nem forgatja el, hacsak egyidejűleg a (25x x , 26x x , 30x x , 31x x ) elek­tromágnesek is nem gerjesztetnek. Ennek megfelelően a (116) kiugrás sem létesít addig elforgást, míg csak a (121) görgő melletti elhaladásával egyidejűleg a (25x x , 26x x , 30*x , 31x x ) elektromágnesek egyike is nem ger­jesztetik. Ezen eset a (25x x ), illetve (26x x ) elektromágnesre vonatkozólag akkor áll be, ha, mint előbb kifejtetett, a III. lyukak mű­ködésbe lépésénél egy orr lép a (60, 61) kontaktusrúgók közé (2. ábra) s ez által az említett elektromágnesek egyikén vagy má­sikán keresztül egy áramkört zár, ha mint emlékezhetünk, a (64, 65) kontaktushengerek (5., 6. ábra) vezető érintkezésben állnak egymással. Ez esetben a (116) kiugrás el­haladása alkalmával az (51) vagy (53) tárcsa forgattatik el egy foggal, aszerint, amint az áramkör a (25**) vagy (26**) elektromágne­sen keresztül van zárva. Az (51, 53, 58, 59) tárcsák a kerületükre ható s (154) hornyokba fekvő (153) zsinórok ' által (7., 16., 17., 21. ábra) a (155) tekercs­rugókhoz s ezeknél fogva a gépállványhoz vannak erősítve. Ezen rúgók által normális helyzetükben tartatnak s az elforgatás meg­történtével, minden betűsor végén újra vissza­vitetnek normális helyzetükbe, melyben a (156) vállak segélyével a gépállvány (157) ütköző léczéhez támaszkodnak. Az (51, 53) tárcsák zsinórai egyúttal a (64, 65) kontak­tushengerek (68) karjaival is össze vannak kötve (5., 6. ábra), amint azt a (77) vonal jelzi. Az (51, 53) tárcsák normális helyzeté­ben a (64, 65) hengerek is az 5. ábrán föl­tüntetett normális helyzetet foglalják el, melyben nem érintik egymást vezetően. Mint már előbb ki volt fejtve, az I. lyuksor és egy betűsor III. lyukai között azon össze­függés áll fönn, hogy ha az I. lyuksor mű­ködésbe lépése következtében az (51, 53) tárcsák egyike meghatározott számú foggal forgattatnék el és a hozzátartozó kontaktus­henger megfelelően fölemeltetnék, akkor a III. lyukak működésbe lépése alkalmával a másik tárcsa mindenkor elforgattatnék egy foggal s a másik henger fölemeltetnék mind­addig, míg a két tárcsa és henger, egymás­hoz viszonyítva újból föl nem vették normális helyzetüket (17., illetve 5. ábra). A (110) tárcsa (116) kiugrásai ezen utóbbi, egy-egy foggal történő elforgatásokat létesítik. Mivel az (51, 53) tárcsák az előbbi a (15., 16., 17. ábrákra) vonatkozó fejtegetések szerint normális kölcsönös helyzetükben oly köz­benső helyzetet képviselnek, melyben közös vastagságuk nagyobb vagy kisebb, mint a normális helyzetükből való kölcsönös elfor­gatásuk után, ebből következik, hogy mihelyt ezen normális kölcsönös helyzet újból vissza van állítva, a (78) ütköző tárcsa a követ­kező térzők öntése czéljából elmozdulást szenved. A tárcsák lépcsőzete olyan, hogy ezen elmozdulás a térzőre vonatkozólag egy egységet tesz ki. Ennélfogva az (51, 53) tárcsák normális kölcsönös helyzetének vissza­állítása után az egyik féle térzők öntése megszűnik s ettől kezdve a másik féle, vastagságban egy egységgel eltérő térzők öntése veszi kezdetét, amint az föntebb ki volt fejtve és kellően megmagyarázva.

Next

/
Thumbnails
Contents