30377. lajstromszámú szabadalom • Berendezés gabona őrlésére

az új eljárásnál történik. Ha a csavarhornyok emelkedése olyan, hogy 1 mm. emelkedésnek a henger hossztengelye irányában mérve 48 mm. feleljen meg és ha a hengerek közvetlenül érintkeznek egymással, az érintkezési vonal hossza csak 131 mm. fog lenni, mi a hatást igen egyenetlenné teszi, a mennyiben az érintkezési hely közelében a szemek túlságosan nagy mértékben, a henger fölületének többi részén azonban csak alig fognak fölapríttatni. Az ekként rovátkolt hengerek tehát túlságosan hosszú fölületen érintkeznek, minek az a következménye, hogy a gabonaszemeket túlságosan összezúzzák és megsértik, a korpát ledörzsölik, a csirát letörik és aránylag sok finom lisztet és kevés darát termelnek. A szokásos őrlési eljárásnál ezért ismételten kell a gabonát fölönteni, hogy azt a hengerszékek darává alakítsák át. Általában nagy malmok hat, kisebb malmok öt, esetleg négy hengerszéken végzik a darálást. Az ekként előállított darákat oly módon szokás azután lisztté alakítani, hogy azokat sima hengerek vagy kövek között vezetik át és zúzzák szét. Erre a ezélra ugyancsak számos, ily hengerjárat szükséges. Ez a körülmény az egész eljárást drágítja és komplikálja, sok munkát igényel, ezenkívül a gabona egy részét meg is rongálja és így a liszttermelési hányadát csökkenti. Végül, ha a darákat sima hengerekkel alakítjuk át lisztté, gyakran megtörténik — különösen lágy búza földolgozásánál — hogy a dara nem képez finom lisztet, hanem elkenődik. Ha ez a jelenség föllépett, a képződött lágy tömegeket a mennyire az egyáltalában lehetséges, czentrifugák, csavarszárnyak vagy verőgépek segélyével föl kell bontani, azonban a föntebb jelzett gépek a képződött lágy tömegek legnagyobb részét változatlanul hagyják, úgy hogy azok általában csak gyengébb minőségű liszteket szolgáltatnak. A lágy szemekből származó darák, ha azok simán alakulnak át lisztté, igen ' szép lisztet szolgáltatnak, ha azonban az előbb említett lágy tömegek képződnek, az ily szemekből elsőrendű lisztet előállítaui sohasem sikerül. A találmány tárgya már most első sorban egy berendezés, mely a korpát a búzaszem többi részétől akként választja el, hogy az gyakorlatilag véve sértetlen maradjon, egyúttal pedig sok darát és csak kevés lisztet lehessen készíteni. Ez a berendezés ennek következtében a szükséges fölöntések számát is csökkenti, nagyobb szemű, jobb minőségű és több darát szolgáltat, mint az eddigi eljárások, ellenben a darálás közben csak kevés liszt és nagy pelyhekből álló, tiszta és értékes korpa képződik. Tárgya továbbá a találmánynak egy berendezés, mely az ekként képződött darákat — a kövön való őrléstől eltérően — a korpa és csira hozzáőrlése nélkül alakítja át lisztté, továbbá arra sem ad okot, hogy a lágy szemek elkenődjenek, mi a sima hengerjáratoknál történik. Ez a berendezés a csatolt rajzokon látható, melyeken az 1. ábra a találmány tárgyát képező berendezés egy kiviteli alakját ábrázolja axonometrikus képben, mely kiviteli alaknál két hengerpár és ezek hajtási módja latható, a 2. ábra egy pár, a találmány szerint szerkesztett henger fölülnézete, a 3. ábra egy séma, mely azt magyarázza, hogy két egymás fölött mozgó őrlőfogazás miként idézi elő az őrlőhatást, míg a 4. ábra egy hengerpár keresztmetszete. A találmány szerint mindkét őrlőhengeren nagy (12 : 10 vagy 12 : 12) emelkedési magassággal bíró csavarhornyokat képezünk ki és a két hengersebesség különbségét is lehetőleg nagyra vesszük. Ily módon elérjük azt, hogy ha a horonynak a kerület irányában mért hossza 130—156 mm., annak a henger tengelye irányában mért hossza körülbelül 156 mm. Ennek megfelelően az őrlőfölületek az előbbitől teljesen eltérően, vagyis gyakorlatilag véve pontokban érintkeznek, továbbá, hogy az egyik őrlőfölülete igen nagy sebességgel mozog, a másiké, pedig gyakorlatilag véve majdnem nyugalomban van, mert sebessége aránytalanul csekély, tehát ez a másik henger úgyszólván csak a szemek tartására vagy befogására szolg'1. Minthogy az őrlőfölület hor-