30370. lajstromszámú szabadalom • Automatikus betűíró-telegráf, illt elrendezés táviratoknak közönséges írásjelek alakjában való közvetítésére

- 4 — vagy agya kőzve tetlenül szolgál a csap vagy szögecs ágyazata gyanánt, hol a betűrúdnak említett agya esetleg kemény öntvényből is állhat. E szerkezetnél szükséges, hogy a (27) csapnak vagy szegecsnek legalább egyik vége eléggé lágy anyagból álljon arra, hogy a részek összefoglalása után annak e végén a (31) fej kiképezhető legyen. A 2. ábrán bemutatott kiviteli alaknál azonban mind a (24) gyűrű, mind a betűrúdnak agya vagy füle egészen kemény anyagból állíthatók elő s mindamellett igen könnyen és szilárdan összefoglalhatók a lágy anyagból álló csap vagy szögecs selyével a nélkül, hogy gyors elkopásuktól tartani kellene. Mint az előadottakból és az ábrákból kivehető, a szegmentben elrendezett betűrúdak lényegileg olyan függélyes síkban fek- j szenek, mely összeesik a henger mellső fölületével, továbbá hogy a betűrúdak T-alakú keresztmetszettel bírnak, minek következtében kétoldalra vízszintes síkban kinyúló (22) szárnyak vagy bordák keletkeznek, mely bordák egymással csaknem érintkeznek, úgy hogy a henger és az ágyazatok között feküdve, a törlések alkalmával aláhulló gummipornak és papirfoszlányoknak és hasonlóknak az ágyazatokhoz való eljutását megakadályozzák, a mennyiben az említett tisztátlanságok a bordák által fölfogatnak s ezekről kefélés segélyével vagy más megfelelő módon könnyen eltávolíthatók, illetőleg a betűrudaknak írás közben való mozgatása alkalmával fokozatosan hátra mozgattatnak s végül részben a gépből önmaguktól eltávoznak. A (22) bordák vagy szárnyak czélszerűen végigvonulnak a betűrudaknak egész hosszán, úgy hocrv azokat a por és hasonló tisztátlanságok visszatartásán "kívül egyszersmind merevítik is. A 6. és 7. ábráknak tüzetesebb megszemlélése alkalmával szembeötHk, hogy a (36) hasítékok a (21) szegmentben, a középponttól kiindulólag a szegment szélei felé, fokozatosan növekedő távolságban vannak egymás közt elrendezve. Ez elrendezés abból a czélból történik, hogy a betűrudaknak a középponttól az oldalak felé fokozatosan nagyobb mozgási tér biztosíttassák, mivel ezt a (45) betűtömbök, melyeken egynél több betűjel van alkalmazva s mely betűtömbök mind fokozatosan növekedő hajlási szögben állanak a nékik megfelelő betűrúdhoz, az akadálytalan működés biztosítása végett okvetlenül megkövetelik. Mindenik (45) betűtömb lefelé nyúló, kissé kúpos (46) nyéllel van fölszerelve, mely a betűrúd végén elrendezett megfelelő (47) foglalatba tolatik be (1. ábra). Mint a 7. ábrából kitűnik, a betűrúdak a betűtömböt hordó végeik közelében (48) meggörbítéssel vagy kimetszéssel vannak ellátva, még pedig oly módon, hogy emeggörbítéseknek vagy kimetszéseknek homorú oldala a szegment közepétől számítva, ennek szélei felé van fordítva. Mint ugyanez ábrából látható, a (45) betűtömböknek oldalt álló vagy kiugró (45a) szakasza a szomszédos betűrúdnak említett kimetszésében helyezkedik el, abból a czélból, hogy irás alkalmával a betűrúdak össze ne ütközhessenek vagy össze ne akadhassanak. E szerkezet folytán lehetségessé válik egy megadott hosszúságú szegmentben nagyobb számú betűrúdat elrendezni és pedig szorosan egymás mellett, a bár működés közben a betűrúdak végei által leírt pályák egymásba rendesen belevágnak, mind a mellett a betűtömbök összeütközésétől vagy összeakadásától nem lehet tartani. E szerkezet és elrendezés nélkül az egyes betűrúdak között nagyobb térközt kell fönthagyni és épen ezért ugyanazon heszszúsággal bíró szegmentben kevesebb betűrúd helyezhető el. A meggörbítések vagy kimetszéseka különböző rudakon különböző elrendezéssel és mérettel bírhatnak. így például a középső, mondjuk tíz, rúd minden meghajlítás vagy kimetszés nélkül hagyható, míg a többi rudak a szegment szélei felé fokozatosan növekedő meggörbítéssel vagy kimetszéssel láthatók el, vagy pedig a meggörbített szakaszok az összes betűrudakon ugyanavval a mérettel bírhatnak, mi mellett természetesen csakis annak a czélnak kell meg-