30370. lajstromszámú szabadalom • Automatikus betűíró-telegráf, illt elrendezés táviratoknak közönséges írásjelek alakjában való közvetítésére

felelni, hogy a szomszédos betűtömb oldalt álló részének elegendő hely biztosíttassák. A (17) betűrudak előnyösen a rajzokon bemutatott alakkal képeztetnek ki s ennek megtörténte után a rudaknak a betűtöm­böt hordó végébe fúrat alkalmaztatik a tömb rúdjának vagy szárának befogadására, valamint szintén fúrat képeztetik ki a (16) fülekben a (13) karok (14) meggörbített szakaszának fölvételére s végül a (23) agy­nak fúrata képeztetik ki, mely a betűrúd­nak lengethető ágyazatát alkotja. A betűrudaknak (23) füle vagy agya pon­tos méretezéssel történik, hogy az a viliázott ágyazatba pontosan beilleszkedjék és a ré­szeknek öisszeszögecselése alkalmával gondot kell fordítani arra, hogy az ágyazatnak ágai túlnagy nyomást ne gyakoroljanak a betűrúd agyára. Természetesen a föntebb ismertetett szerkezeten sokféle módosítás eszközölhető a találmány lényegének megváltoztatása nélkül, valamint egyes alkatrészek más egyenértékű alkatrészek által is helyette­síthetők. így például a találmány lénye­gére nézve épen nem okvetlenül szükséges a por és más tisztátlanságok visszatartár sára rendelt szerkezet alkalmazása, viszont azonban ugyanez a szerkezet bármely más berendezésű írógépek betűrúdjainál is he­lyet találhat. Viszont a (48) meggörbítés vagy kimetszés is alkalmazható bármilyen rendszerű betűrudaknál vagy betűtömbök­nél, illetőleg betűrúdágyazatoknál, a meny­nyiben az említett meggörbítés vagy ki­metszés a betűtömbökkel a föntebb rész­letesen ismertetett czél 'elérése végett mű­ködik össze. A föntebb előadottakból és a mellékelt rajzokból kitűnik tehát, hogy a betűrúd­ágyazatok lemezszerű szárral vagy nyéllel bírnak, melyek a betűrudak szegmentjé­nek sugárirányban elrendezett hasítékaiba illeszkednek, továbbá hogy az ágyazatok­nak fölső szakasza viliázva van, hogy a vil­iázat ágai a betűrúd oldalait körülöleljék s így a rúdnak vezetését s az írott sorok egyenességét biztosítsák, mi mellett a villa­ágak pontosan hozzáilleszkednek a betű­rúdnak oldalaihoz, a nélkül, hogy ez által az utóbbinak szabad mozgása, illetőleg len­gése akadályoztatnék, továbbá hogy a betű­rudak lényegileg T-alakú keresztmetszettel bírnak s e keresztmetszet czélszerűen s betűrudak egész hosszán megtartatik, mi­által egyrészről a betűrudak merevíttet­nek, de másrészről az oldalirányban ki­nyúló bordák vagy szárnyak megakadályoz­zák azt, hogy a papiron eszközölt törlé­sek alkalmával a gumminak és papírnak foszlányai vagy más tisztátlanságok a betű­rudak ágyazatához eljuthassanak, hogy to­vábbá az említett bordák vagy szárnyak legszélesebbek a betűrudaknak csuklós vé­génél, míg innen a rudaknak a betűt hordó vége felé fokozatosan keskenyebbek lesz­nek, miáltal a betűrudak nagyobb szilárd­ságúvá tétetnek, a nélkül, hogy az az anyag és súly megnövekedését vonná maga után és hogy a billentyűk működtetésére na­gyobb erőkifejtés válnék szükségessé; to­vábbá, hogy a betűrudak agyában elrende­zett gyűrű vagy hüvely segélyével, mely a szögeccsel vagy csappal szemben való el­forgás ellen biztosítva van, a betűrúdnak megnövelt fölülettel bíró, tartós ágyazás biztosíttatik; továbbá, hogy a csap vagy szögecs az ágyazat oldalfalain alkalmazott bemélyedésekbe illeszkedő kiemelkedések­kel vagy bordákkal szereltetvén föl, mind a szögecs, mind a gyűrű meg van akadá­lyozva abban, hogy a betűrudak lengése közben forgó mozgást végezhessen. Ámbár a (48) meggörbítések vagy kimetszések a betűrudak külső végénél az utóbbiak közép­tengelyétől oldalt állanak, mindamellett a betűtömbök nyelének befogadására rendelt foglalatok a betűrudak középtengelyének vonalában fekszenek. A betűtömbön lévő két jel közül az egyik betű (még pedig elő­nyösen a kisbetű) közvetetlenül a betű­tömb nyelének függélyes síkjában fekszik, míg a másik betűjel a betűtömbnek a nyél­ről oldalt kiálló szakaszának végén van al­kalmazva, mely oldalsó szakasz belevág a szomszédos betűrúd pályájába, azonban az említett kigörbítések vagy kimetszések kö-

Next

/
Thumbnails
Contents