30252. lajstromszámú szabadalom • Eljárás és berendezés kipuffogó gépek üzemben tartására
— 2 keletkező hő a tüzelő anyag elgőzösítésére elég legyen, úgy, hogy külön elgőzösítő készülék alkalmazása fölöslegessé váljék. A találmánybeli eljárás végrehajtását egy ezen elv alapján szerkesztett spirituszmotoron fogjuk ismertetni, melynek általános berendezését az 1. ábra tünteti föl, míg a 2. ábra a henger egy részét metszetben mutatja. Mivel a spintuszmótornál, épp úgy, mint valamennyi, ezen elv szerint folyékony tüzelőanyagokkal működő motornál a szívó löket tartama alatt tiszta légköri levegő szívatik be, ennélfogva az ilyen motorok kétütemű motorok gyanánt képezhetők ki. A spirituszmótor jelen kiviteli alakjánál szívásra az (a) munkadugattyú hátsó oldala használtatik, amennyiben a (b) forgatíyúköpeny légmentesen el van zárva. A sűrítési löket alatt egy önműködő (c) szelepen keresztül levegő szívatik a forgattyúköpenybe s ott az expanzió-löket alatt kissé Összenyomatik. A forgattyúköpenynek ennélfogva többszörte nagyobb térfogattal kell bírnia, mint amennyit a dugattyú lökettérfogata kitesz. Ha a dugattyú egy expanzió-löketnek már majdnem végére ért, akkor a henger köpenyén elrendezett (d) kipuffogó liasítékokat megnyitja s az égéstermékek a kiáramlási vezetékekbe puffognak ki. Ha ily módon a nyomás a (w) hengerben elég alacsonyra sülyedt, akkor a henger fején levő önműködő (e) légbebocsátó szelep megnyílik s a (b) forgattyúköpenyben levő, kissé összenyomott levegő az (f) csövön keresztül a (w) hengerbe áramlik, miközben az égéstermékek maradékát maga előtt kifújja. A keresztfejsarúvá kiképezett dugattyúnak természetesen olyan hosszúnak kell lennie, hogy a hasítékokat a forgattyúköpeny belsejétől mindig elzárva tartsa. Ha a dugattyú ismét a sűrítési löket irányában mozog, akkor először a kipuffogó hasítékokat zárja el s azután a hengerben levő levegőt kezdi összenyomni. Mihelyt a hőmérsék a sűrítési munka következtében elég magasra emelkedett, a spiritusz befecskendezését kezdjük meg, mely azon levegőfölösleg szerint, melylyel az elégetést végezni akarjuk, több vagy kevesebb vízzel van elegyítve. A befecs kendezés alkalmas vezérművek segélyével úgy szabályozható, hogy a hőmérsék a hengerben egy tetszőlegesen előírt törvénynek engedelmeskedjék. Ha pl. a liőmérséknek a befecskendezés tartama alatt állandónak kell maradnia, akkor a befecskendezett menynyiség a következő törvényt követi: A v. n = const. ahol (v) a dugattyú előtti térfogat, (n) az ezen térfogatban levő molekulák száma, A pedig egy állandó, melynek értéke a befecskendezett folyadék párolgási hőjétől és az előírt hőmérséktől függ. Előnyösebb a hőmérséket fokozatosan emelni, úgy, hogy valamivel mindig magasabb maradjon, mint a befecskendezett folyadék forrási hőmérséke az uralkodó nyomásnál. Ha a befecskendezés sebességét úgy szabjuk meg, hogy normális teljesítménynél a szükséges menynyiségű tüzelőanyag már valamivel a löket vége előtt befecskendeztessék, akkor a motor teljesítményét a töltés változtatása által ugyanúgy szabályozhatjuk, mint a gőzgépeket. A befecskendezés befejeztével még hátralevő sűrítés a hőmérséket nem emelheti a gyulladási pontig. A spiritusznak a (p) csövön való befecs kendezésére egy (g) szivattyú szolgál, melynek (h) buvárdugattyúját az (i) kormánytengely hajtja, pl. egy (k) emelőszerkezet közvetítésével, ahol az (1) hajtóexenter nagyságát a hengerbeli hőmérsék számára előírt törvény szerint kell kiszámítani. Természetesen a (k) emelő úgy is mozgatható, hogy egyik vége egy tengelyen ülő bütyökre fekszik. A dugattyú egyik mozgási irányánál a spiritusz a munkahengerbe vezettetik, míg az ellenkező irányú mozgásnál az (n) készlettartányból az (o) csövön keresztül beszívatik. A szivattyúnak mindig telve kell lennie spiritusszal s léghólyagnak nem szabad maradnia, máskülönben az utóbbinak összenyomhatósága következtében a befecskendezett spiritusz mennyisége és törvénye megzavartatnék. Ezen czélból a szivattyún egy kis (m) szellőztető csapot kell alkalmazni, mely a
