30252. lajstromszámú szabadalom • Eljárás és berendezés kipuffogó gépek üzemben tartására
3 — szivattyú megtöltésénél nyitva tartatik, ellenben üzemközben zárva van. Ha a (g) sprituszszivattyú nyomószelepét a henger fejébe helyezzük át, akkor a szelepet mindjárt úgy rendezhetjük be, hogy robbanás folytán keletkező magas nyomást a szivattyútól távol tartsa. Ezen berendezés egyik kiviteli alakja a következő: A hengerbe vezető szűk (u) cső, melyen keresztül a spiritusz a hengerbe fecskendeztetik, egy kúpos kibővítéssel bír, melyet egy (r) rugó által fészkére szorított (q) szelep zár el. A rugónak elég erősnek kell len nie, hogy a robbanás alkalmával gyakorolt nyomást kibírja. A kúppal egy vékony (s) rúd útján egy kis (t) dugattyú van összekötve, mely ugyanazon térben mozog tömítve, melybe a (q) kúpszelep is fölemelkedik. A dugattyú nyomólapja és a kisebb kúpszlep nyomólapja közötti területkülömbség úgy van megszabva, hogy a szivattyúból átszorított folyadék által a dugattyúra gyakorolt túlnyomás elegendő legyen a rúgó erejének legyőzésére és a szelepnek fészkéről való fölemelésére. A henger nyílása és a (t) dugattyú közötti térnek mindig telve kell lenni spirituszszal, tehát az első töltés miatt egy (v) szellőztető csapot kell alkalmazni, ugyanúgy mint a nyomószivattyúnál láttuk. Ha a (q) kúpszelep által elzárt s a hengerbe vezető (u) cső elég szűk, akkor spirituszszal telve marad, anélkül, hogy ez meggyulladna, mivel oxigén nem juthat hozzá. Ennélfogva nagyobb motoroknál több nyílást kell alkalmazni. A (w) hengernek, különösen pedig fejének azon a helyen, a hol a spiritusz-szelep ül, jól kell hűtve lennie, hogy a spiritusz hőmérséke mindig a forráspont alatt maradjon. Oly folyékony tüzelőanyaggal működő motoroknál, melyek nem keverednek vízzel, két ilyen szivattyút ós befecskendező szelepet kell alkalmazni. Ha a tüzelőanyagot lehetőleg tökéletesen akarjuk kihasználni, akkor különösen nagyobb motoroknál könnyen előidézhetjük az expánzió meghosszabbítását, amennyiben a levegőt bebocsátó szelepet a kormánytengelyről vezéreljük oly módon, hogy csak akkor zárjuk, midőn a dugattyú a sűrítési löketnek egy részét már megtette. A sűrítésre most már csak a löketnek hátralevő része áll rendelkezésre, míg az expanzióra a teljes löket, egészen a hasítékokig kihasználtatik. A bebocsátó szelep ezen vezérelésétől eltekintve, az egész berendezésen semmit sem kell változtatni. Ha nehezen elgőzösíthető folyékony tüzelőanyagokat, pl. petroleummaradékokat vagy nyersolajakat akarunk értékesíteni, akkor a biztos elgőzölgésnek idejében való előidézése czéljából ajánlatos a beszívott levegőt kissé előmelegíteni, ami úgy történhet, hogy a kipuffogó gázokat a forgattyútér körül vagy azon keresztül vezetjük, vagy pedig a beáramló levegő által nem űzetjük ki az összes elégett gázokat a hengerből. Ha a nyers olaj elgőzölgött, akkor a hőmérsék víz befecskendezése által ismét jelentékenyen csökkenthető, mivel az elgőzölgési hőmérsékre nézve a hengerben uralkodó egész nyomás a mérvadó, ellenben a kondenzálási hőmérsékre nézve csak a levegővel való keveredés után fönnmaradó sokkal alacsonyabb nyomás jön tekintetbe. Gyújtásra bármely tetszőleges gyújtási módszer alkalmazható. SZABADALMI IGÉNYEK. 1. Eljárás kipuffogó gépek üzemben tartására, jellemezve azáltal, hogy a sűrítési löket tartama alatt, miután a sűrítési löket első részének sűrítési munkájával egyenértékű hőmennyiség a hőmérséket elég magasra emelte, elegendő párolgási hővel bíró, éghető vagy nem éghető folyadékokat fecskendezünk a munkahengerbe belső hűtés czéljából, hogy a nagymérvű sűrítés daczára a gyuladási pontig való fölmelegedés elkerültessék. 2. Az 1. igényponttal védett eljárásnak egy foganatosítása, jellemezve azáltal, hogy befecskendezésre víz és valamely folyékony tüzelőanyag keverékét használjuk. 3. Az 1. igényponttal védett eljárásnak egy foganatosítása, jellemezve azáltal, hogy a vízzel nem keveredő tüzelőanyagot a víztől térbelileg és időbelileg elkülönítve vezetjük be.
