30221. lajstromszámú szabadalom • Ingás teljesítmény szabályozó

változtatni, nagy hátrányok mutatkoznak. Ha a szivattyúnál például valamely nyomócső egyszerre megreped, a szivattyú hirtelen tehermentesíttetik. Hogy a gép ekkor meg ne szaladjon, a töltésnek csökkennie, azaz a szabályozónak emelkednie kell. Mivel a szabályozó erősen statikus, a hüvely ezen emelkedése a fordulatszám nagymérvű növekedésével jár. Ha pedig már is a maximális fordulatszámra volt a szabályozó beállítva, azaz legmagasabb állásának közvetlen közelében játszott a szabályozóiakkor löketének fölső határát már eléri, mielőtt még elég csekély töltésre állította volna be a vezérművet. Az erő tehát továbbra is nagyobb marad, mint a teher és a gép kénytelen megszaladni. E veszélyt eddig kiiktató szerkezetek alkalmazásával igyekeztek elhárítani. Mielőtt ugyanis a szabályozó legmagasabb helyzetét elérte volna, a hüvely már önműködőlég kiiktatta a szabályozónak a vezérművel való kapcsolatát és ez utóbbi súly- vagy rúgóerő segélyével null-töltésre állíttatott be. A gép tehát megállott. Az ilyen kiiktató szerkezet csak szükségbeli kisegítő eszköznek tekinthető, mely gyakorlatilag igen nagy hátrányokkal bír. Mindenekelőtt is rendkívül kényelmetlen nagy gépeket időnkint ezen kiiktató szerkezetek működtetése által üzemen kívül helyezni. Sőt ezen üzemzavarok sok esetben teljességgel megengedhetetlenek is. Ha a gép a legmagasabb fordulatszám közelében működik, a szabályozó tehát folytonosan a kiiktatási pont közelében tartózkodik, a véletlen kikapcsolódás veszélye is fönforog. A gép tehát épen olyan időben lesz megállítva, midőn attól maximális teljesítményt kívánunk. Az ilyen üzemzavarok ezen összefüggésben a lehető legkellemetlenebbek közé tartoznak, miután ez által sok munkás ténykedése (például kompreszszortelepnél) egyszerre megszakítást szenved. Továbbá a gyakorlat megmutatta, hogy ezen szerkezetek, melyek csak alkalomszerűen működni vannak hivatva, szükség esetén a szolgálatot fölmondják. A gyakorlat továbbá igazolja, hogy a gépész, azon czélból, hogy a kényelmetlenségektől, melyekkel a (gép üzemen kívül helyezése és újbóli megindítása jár, megszabaduljon, a kiiktató szerkezetet egyáltalában működésen kívüli helyzetbe állítja. A jelen teljesítményszabályozó mármcst a cső- és rúdazattöréseknél bekövetkezhető veszélyt sajátszerű elrendezésénél fogva teljesen más módon hárítja el, és pedig az által, hogy a hüvely löketének nemcsak statikus, vagy csak pseudoasztatikus részén mozog tova, mint eddig, hanem annak mindkét részén. A szabályozó bőségesen nagyra választott löketét ugyanis két részre osztjuk. Az alsó rész erősen statikus és a teljesítmény szabályozására szolgál. A fölső részpsaudoasatatikus, mint egy közönséges sebességszabályozó lökete és biztonsági löket gyanánt alkalmaztatik. E löketrész föladata az, hogy ha a hirtelen bekövetkező erős tehermentesítés folytán a gép a maximális üzemsebességet túllépi, a szabályozó a gépet közönséges sebességszabályozó módjára a fordulatszám tetemesebb növelése nélkül az üres járatnak megfelelő töltésre beszabályozza. A szerkesztő itt csak két föltételt kell hogy szem előtt tartson, ugyanis: 1. a gép és a szabályozó közt az áttétel viszonyát úgy kell megválasztania, hogy a legnagyobb, üzem közben bekövetkezhető fordulatszám a szabályozónak az alsó, erősen statikus löketrésznek megfelelő legnagyobb fordulatszámának feleljen meg; 2. a szabályozó hüvelye és a töltést elállító vezérműalkatrész támadási pontja közt az áttételi viszonyt úgy kell megválasztania, hogy a szabályozó fölső, pseudoastatikus löketrésze egyedül is képes legyen a vezérművet a bekövetkezhető legnagyobb üzemtöltéstől nulltöltésig elállítani. Ha e két föltétel teljesítve van, akkor sem veszélyes fordulatszámnövekedés, sem a gép megszaladása be nem következhetik. A mondottakat a következő példával világítjuk meg. Legyen a teljesítményszabályoz j szivattyúhoz használva, melynek fordulatszáma perczenkint 60-ról 120-ra kell hogy