30160. lajstromszámú szabadalom • Közvetlen hatású kompenzációs gép

tehát az egész expanziószakot szabályozza. Ez az emelőszerkezet tehát a másik dugattyúlöketet határolja és így az ellenkező oldalon levő dugattyú szabályos és egyenletes mozgását biztosítja. A találmány szerint a föntebb leírt kiegyenlítő berendezéseket oly módon kombináljuk egymással, hogy az egyik berendezés a dugattyú löketének első szakában enerzsiát halmozzon föl és ezt annak második szakában ismét leadja, a másik berendezés pedig eme dugattyú mozgását a dugattyú löketének második részében a lökete első részét végző második dugattyúról szabályozza. A két berendezés kombinálása könnyebb és olcsóbb kompenzáló berendezés alkalmazását teszi lehetővé, annak következtében pedig, hogy a kiegyenlítő hengerek a gép terhelésének egy részét fölveszik, a kiegyenlítő hengerektől független emelőszerkezetet is aránylag kicsire lehet méretezni. A csatolt rajzon a találmány egy kiviteli alakja példaképen közvetlen hatású duplex-gőzszivattyúnál alkalmazva az 1. ábrán oldalnézetben, a 2. ábrán pedig föl'ilnézetben látható, a 3. ábra a 2. ábra 3—3 vonala szerint vett, nagyobb léptékben ábrázolt függélyes metszet, a 4. ábra metszet a 3. ábra 4—4 vonala szerint, míg az 5—7. ábra a berendezés bizonyos részeinek sémája azok különböző helyzeténél. Az 1. ábrán (A Al) a gőzgép nagynyomású, (B Bl) annak kisnyomású hengereit, (C Cl) pedig a gép másik végén levő szivattyú hengereit jelzi, melyekben az (a al), illetve (b bl) és a (c cl) dugattyúk mozognak. A gép egy oldalán levő dugattyúk a (d dl) dugattyúrudak útján közvetlenül vannak egymással kapcsolva (lásd az 5—7 ábrát). A gőz a (10) csövön jut a nagynyomású hengerbe, honnan a (11) csövön át megy a kisnyomású hengerbe, a gőz bevezetését egyetlen szelep vagy toiattyú szabályozza, míg az elvezetés szabályozására egy külön szelep szolgál. A gőzbevezető szelepek az (1) rúd útján vannak a gőzbeömlést szabályozó (12) vezérkoronggal és az (1) rudakkal csuklósan kapcsolt (2) rudak útján a gőzbeömlést elzáró (13) vezérkoronggal összekötve (1. és 2. ábra), míg a gőzelvezető szelepeket a (12) vezérkororg működteti a (3) rudak útján. A kisnyomású hengerek ("12, 13) vezérkorongjai a (14) rudak útján a nagynyomású hengerek vezérkorongjaival vannak összekötve, a (12) vezérkorongot a (15) rúd és egy kereszttengely közvetítésével a gép másik oldala, a (13) vezérkorongot pedig a (16) rúd és a (17) vezéremelő közvetítésével a gép ugyanazon oldala mozgatja, tehát a gőzbevezetés megnyitását, úgy mint azaz ily gépeknél általában szokásos, a szelephez tartozó dugattyú, annak megszüntetését pedig a másik dugattyú idézi elő. Természetes, a gőzbeömlést megnyitó és elzáró egyetlen szelep helyett külön szelepeket vagy tolattyúkat is lehet használni, a gőzbeömlés megindítását és megszüntetését pedig a leírttól eltérő módon szabályozni. Mindegyik (d dl) dugatt-yúrúdnál egy-e2y (e el) kiegyenlítő hengerpár van alkalmazva, melyek dugattyúi a dugattyúrudak (18) keresztfejeivel vannak összekötve (1., 2. és 5. ábra). A nyomófolyadék a (19) csövön át jut a kompenzáló vagy kiegyenlítő hengerbe, mely a szivattyútelep (E) nyomócsövéhez az (P) szélkazán alatt csatlakozik. Magától érthető, hogy a kiegyenlítő hengereket más forrásból jövő nyomófolyadék is táplálhatja. A két (d dl) dugattyúrúd — mint az az 5. ábrán látható — egymással egy emelőszerkezet útján van összekötve, mely czélból a legelőnyösebben a szivattyú és kiegyenlítő henger között alkalmazott állványon egy (20) vezeték van megerősítve és ebben a dugattyúrúdra merőleges irányban a (21) keresztfej van vezetve (3—5. ábra), melyet a (4 és 5) csapok és a (22) rudak a dugattyúrúdon alkalmazott (23) kivastagításokkal csuklósan kötnek össze. A (22) rudak a (6 és 7) csapok és a (24) rudak útján egy-egy fix (25) csapággyal is kapcsolva vannak. A föntebb leírt berendezés működési mód-