30160. lajstromszámú szabadalom • Közvetlen hatású kompenzációs gép
ját a sematikus 5 — 7. ábra alapján isinertetj ük. Mint az az 5. ábrából kitűnik, a dugatytyúk az elősietés létesítése czéljából egymáshoz viszonyítva akként vannak elhelyezve, hogy pl. mikor az (a) dugattyú lökete kezdőpontjában vnn, az (al) dugattyú az ellenkező löketnek körülbelül felét már befejezte, amikor is a gőz az (a) dugattyú mögött levő térbe jut be, míg az (al) dugattyú mögött levő tér a gőzbeömléssel szemben el van zárva. Az (e) kiegyenlítő hengerekben a löket első részében enerzsiát halmoz föl a gép, míg az (el) hengerekben fölhalmozott enerzsiát a gőznyomás és az (al) dugattyú munkakifejtésének egyenletessé tételére hasznosítja. Egyúttal a két (d dl) dugattyúrúd között alkalmazott csuklós kapcsolat miatt a (21) keresztfej a (d) dugattyúrúdnak a nyíl irányában való mozgásánál a (dl) dugattyúrúd felé mozog, tehát eme (dl) dugattyúrúdnak és az (al) dugattyúnak mozgását a löket utolsó részében, tehát az expanziószakban a másik (d) dugattyúrúd, illetve (al) dugattyú szabályozza. Mint az a 6. ábrából kitűnik, az (al) dugattyú is a középállásában van, mikor az (a) dugattyú a lökete végpontjába jut, miközben azt, hogy az (al) dugattyú löketét teljesen befejezi, a (22) rúd biztosítja, amenynyiben a (d) dugattyúrúdhoz kapcsolt (22) rúd ennél az állásnál holt állásában van, úgy hogy ily módon az (al) dugattyú löketét föltétlenül bevégezni kénytelen és a két (a al) dugattyú mozgása minden esetben teljesen egyenletessé válik. A gőz ezután az (al) dugattyú mögé áramlik be, míg az (a) dugattyú mögé vezető út elzáródik. Az (al) dugattyú mozgását lökete utolsó szakában az (e) henger és a lökete első szakát végző (a) dugattyú (7. ábra) ép úgy szabályozza, mint azt előbb az 5. ábra alapján ismertettük. Magától érthető, hogy a találmány tárgyát képező berendezés nincs a lengő kiegyenlítő hengerek és a két dugattyúrúd kapcsolására szolgáló különleges emelőszerkezet alkal mazásához kötve, hanem hogy a találmány keretének elhagyása nélkül bármely más, tetszőlegesen kiképezett mozgást átvivő és kiegyenlítő berendezés, pl. fix kiegyenlítőhenger, rúgó súly stb. is alkalmazható. A megrajzolt kiviteli alaknál a kiegyeniítőhengerekben uralkodó nyomás fokozására külön akkumulátor alkalmazva nincs és a találmány tárgyát képező elrendezésnek főelőnye épen az, hogy a kiegyenlítő hengerek súlyát tetemesen kisebbíthetjük, úgy hogy akkumulátor még aránylag igen kis hengerek esetében sem szükséges. Természetes azonban, hogy szükség esetén a találmány szerint kiképezett szivattyútelepnél is lehet akkumulátort alkalmazni, hogy a kiegyenlítő hengereket még kisebbekre méretezhessük, vagy hogy azokat valamely kisebb nyomású vezetékből táplálhassuk. SZABADALMI IGÉNYEK. 1. Közvetlen hatású kompenzácziós gép, több egymáshoz viszonyítva eltolt hengerrel, az által jellemezve, hogy az idejében történő gőzelzárásnak és a dugattyú szabályszerű és egyenletes mozgásának biztosítására, egy az energiát a dugattyú lökete első részében fölhalmozó és ennek második részében, az expanziószakban ismét leadó kiegyenlítő berendezés ós a dugattyúrudakat kényszermozgásszerűen kapcsoló szerkezet van akként elrendezve, hogy mindegyik dugattyú mozgását a löket utolsó szakában a másik, a lökete első részét végző dugattyú szabályozza. 2. Az 1. alatt védett gép egy kiviteli alakja, az által jellemezve, hogy az enerzsiát fölhalmozó, a dugattyúrudakkal összekötött kiegyenlítő berendezések a dugattyúrudakat kapcsoló mechanikus szerkezettől független és a gőzhengerbe vezetett gőz beömlése kezdő- és végpontjától függ. 3. Az 1. és 2. alatt védett gép egy kiviteli alakja, az által jellemezve, hogy az enerzsiát fölhalmozó berendezés kiegyenlítő hengerekből, illetve dugattyúkból áll, melyek közvetlenül a dugattyúrudakra hatnak.
