30121. lajstromszámú szabadalom • Szabályozó turbinákhoz

- 4 a fúvószájba jutó gőzmennyiséget szabályozza. Mindegyik szelep egy-egy elektromágnes hatása alatt áll és az összes többi, ugyanahhoz a csoporthoz tartozó szeleptől függetlenül működik. Az összes szelepek szerkezete azonos, eltérés csakis nagyságukban van, ezért egy leírása elégséges. 1 Minthogy a szelepek szerkezete azonos, az ! egy csoporthoz tartozó szelepek könnyen j kicserélhetők és a mi a legfontosabb, előállításuk is tetemesen megolcsóbbodik. (7) a szelepház, melynek fölül és alul . megmunkált karimája van és egyrészt a j gőzcsővel, másrészt a fúvókaházzal van ; kapcsolatban. A (7) szelepház (9) fúratát j a (6) szelepet viselő közfal két részre j osztja, melyek közül az egyik a gőzcsővel, ' a másik a fúvókaház (63) kamrájával köz- ! lekedik. A közfalban a (10) szelepfészek j van kiképezve, melynek hengeres falai a | szelep (11) bordái vezetésére szolgálnak, j Igen fontos, hogy az összes (6) szelepek i teljesen tömítve zárjanak, mert meg nem terhelt, gőzsűrítővel dolgozó turbinánál : már igen kis gőzmennyiség is rendkívül | gyors forgást idéz elő. Ha a gőzáram egy részét a külön működtetett szelepek zárják is el, természetes, hogy a turbina teljes megállításához a főszelepet kell használni. A (6) szelep egy rúd útján a (12) dugattyúval van kapcsolva, melynek fölüle te a (6) szelepénél nagyobb és a henge- j rében tömítve mozog. A szelep és dugattyú egymás fölött konczentrikusan van elhelyezve, ugyanabban a (7) tokban. A (12) dugattyú, illetve az ehhez tartozó szelep elektromágnes hatása alatt- áll és eme mágnes gerjedésénél a (6) szelep önműködően zárja el a fúvószájhoz vezető gőzcsatornát. | A főszabályozó mellett egy segédszabályozó j is van alkalmazva, mely a sebesség bizo- j nyos mérvű, például 10%-os fokozódásáig jön működésbe. A szabályozó egy árammegszakítót működtet, mely az összes elektromágnesek áramköreit megszakítja. A (13) henger födél és (12) dugattyú között a (14) rúgó van bekapcsolva, mely a (6) szelepet az üléséré törekszik szorítani. Ez a rúgó azért szükséges, hogy a dugatytyú működésnek induljon, mikor gőz jön a hengerbe, ugyanis ha a (6) szelep teljesen nyitva áll, a nyomások ki vannak egyenlítve és a szelep nem záródhatnék, ha a (14) rúgó alkalmazva nem volna. A mint azonban a szelep bizonyos mértékben az üléséhez közeledik, a nyomás többé kiegyenlítve nincs és a szelep gyorsan záródik. A fúvókaszelepek nagysága miatt nem czélszerű, ha ezeket közvetlenül a szabályozó működteti, miért is kettős hatású motorok vannak alkalmazva, melyeket a gőz működtet, mielőtt az az expandáltató fúvókákba jutna és mielőtt annak nyomása sebességgé alakulna át. A gőz áramlását egy mellékszelep szabályozza, mely ugyancsak a (7) tokban van alkalmazva. Tehát minden fúvókánál egy a fúvókát záró főszelep, egy dugattyús mótor és egy mellékszelep van alkalmazva, ez utóbbit és a motort a szabályozó működteti, az adott esetben elektromágnes közvetítésével. Kisebb gépeknél a (6) szelepet esetleg közvetlenül az elektromágnes útján lehet működtetni, a nélkül, hogy a motort is alkalmaznék. A mellékszelep a már említett (13) födélbe van szerelve, melyet csavarok vagy más hasonló tagok erősítenek meg a (7) tokon. A (13) födél egy megfelelő fúratába a (15) tok csőalakú (64) toldata nyúlik, mely a segédmechanizmus részét képezi. A (15) tokban egy kis (16) dugattyú mozog, melynek lefelé nyúló dugattyúrúdjához a (18) mellékszelep (17) szeleprúdja van csavarva. A (64) cső alsó vége a (18) mellékszelep szelepülésével és egy vagy több furattal van ellátva, melyekből a gőz a (19 20) csatornákon jut a (12) dugattyú hátsó oldalához, mikor a (6) szelep zárva van. A (18) szelep működése kettős: a gőznek a (21) hengerbe való beáramlását és a (22) fúraton eme hengerből való kiáramlását szabályozza. A (15) tok fölött egy központi (24) maggal és oldalt alkalmazott sarokvassal fölszerelt elektromágnes foglal helyet, emez elektromágnes és a tok között pedig egy vékony, nem mágneses (26) lemez van el-