30121. lajstromszámú szabadalom • Szabályozó turbinákhoz

- 5 — helyezve, hogy a fegyverzet a sarokvasakon függve ne maradjon. A kis (16) dugattyú a fegyverzetet képezi és egy fúrattál van ellátva, hogy a dugattyú két fölületére ható nyomás kiegyenlíttessék. fia az elektromágnes gerjesztve van, fegyverzetét meghúzza, így a (18) mellékszelepet a fészkéről leemeli és a (21) hengert a kifúvató vezetékkel összeköti, egyidejűleg pedig a gőzbeáramlást is elzárja. A (18) mellékszelep dugattyúszelep módjára van szerkesztve és több (27) vezető bordával fölszerelve. Eme vezetőbordák között hasítékok vannak, melyek a szelep hengeres testéig érnek. A szelep végei le vannak rézsülve, és megfelelő ülésfölületekre fekszenek, melyek közül a fölsőt a (64) cső vége, az alsót pedig a (13) födél egy ürege képezi. Megjegyzendő, hogy a fúvókát szabályozó szelep és a dugattyús mótor teljesen be van a tokjába zárva, úgy hogy ennek falain tömítőszelenczékben szeleporsókat vagy dugattyúrudakat átvezetni nem kell. Ez lényeges előny, minthogy eme berendezés a gőzveszteségeket meggátolja és a gyártási és üzemköltségeket kisebbíti. Az egyes szelepek működési módja a következő: Mikor az elektromágnes áramköre zárva van, a (18) szelep is föl van emelve és így a gőz útját a (21) henger felé elvágja, egyúttal a (22) kifúvató nyílást nyitja, úgy hogy a hengerből a gőz a szabadba elszáll. Minthogy a (12) dugattyú fölülete a (6) szelepénél nagyobb, a szelep üléséről leemelkedik, a mint a dugattyú hátsó fölületére ható nyomás bizonyos mértékben csökkent. Ha a (6) szelep nyitva van, a gőz a fúvószájba áramlik és a turbinán a már jelzett úton végig áramlik. Ha már most valamely okból egy fúvószájat működésen kívül kell helyezni, csakis a megfelelő elektromágnes áramkörét kell megszakítani, mikor a (18) szelep leesik, a (22) kifúvató nyílást elzárja, egyúttal pedig a gőzt a (21) hengerbe vezető utat szabaddá teszi. A (12) dugattyú a gőz és (14) rúgó hatása alatt előre mozog, a (6) szelep fészkére fekszik és a megfelelő fúvókát kikapcsolja. Látni lehet tehát, hogy a dugattyús mótor kettős hatású, ugyanazt a hajtóközeget fogyasztja, mint a turbina és hogy a hajtóközeget a fúvószájnak a kazán felé fordult oldaláról nyeri. A 7. ábra alapján az áramköröket fogjuk ismertetni. Az első és második emelet minden egyes mellékszelepének egy-egy elektromágnese van, a megfelelő szelepek elektromágneseinek csévéi lánczolatosan vannak egymással kapcsolva. Mint azt már föntebb említettük, a fúvókák a futókerék kerületén csoportokban vannak elhelyezve. A gőzbeáramlás szabályozásánál kívánatos, hogy a gőzáramot a futókerék egész kerületére osszuk el, ezért az elektromágnesek kapcsolása olyan, hogy először az első és második emelet két korrespondeáló csoportjához tartozó fúvószájak, azután az ezekkel átlósan szemben fekvő két csoporthoz tartozó fúvószájak kerüljenek működésen kívül és így tovább. A 7. ábrán látható kapcsolási sémából a fúvószájaknak ez a rendszeresen történő be- és kikapcsolása világosan kitűnik. Az első fúvószájak, melyeket ki-, illetve bekapcsolunk, legelőnyösebben az illető csoport vé, gén fekszenek. A 7. ábrán (35) egy czentrifugálszabályozó, melyet a turbinatengely a (36) korong közvetítésével forgat. A szabályozó karmantyújával egy kétkarú (37) emelő van kapcsolva, melyet a (39) vonórúd köt össze a (38) karral. Ez a (40) kontaktushenger tengelyére van ékelve, úgy hogy a (37) kar mozgásánál ez a henger is elfordul és a különböző elektromágnesek csévéit ki- és bekapcsolja. Az adott esetben a szabályozható fúvókák négy csoportra vannak osztva, melyek mindegyikéhez nyolcz-nyolcz fúvóka tartozik. Megjegyzendő, hogy a második emeleten néhány fúvóka nincs összekötve a szabályozóval, de, ha kívánatos, ezeket is összeköthetjük. Az elektromágneseket gerjesztő áram a (41 42) tápláló vezetékeken jut be, a 7. ábrán látható állásnál az öszszes elektromágnesek gerjesztve és azöszszes szelepek nyitva vannak.