30075. lajstromszámú szabadalom • Önműködő légnyomásos fék vasúti járművek számára
állásban és az utántöltő állásban tüntetik föl, mely esetben a (68 és 69) nyílások, melyek az (5) tolattyúban vannak elrendezve, a (17) bélésben kiképezett (65 és 66) nyílásokkal összeesnek. A (105) tolattyú, mely szabályozási czélokra is szolgál, csúszó fölületén szintén egy (114) kivágással van ellátva (5. és 7. ábra), mely állása szerint a (68 és 69) nyílások között összeköttetést létesít, vagy ez összeköttetést megszakítja. Az 5. ábra a funkcziós szelepet azon állásban mutatja, melyben fékeztetik és e tartály ismét töltetik. A fővezetékben bebocsátott nyomó levegő a (12 és 13) csatornákon áramlik át és innen a (17) bélés körül ennek (65) nyílásába és az (5) tolattyú (68) nyílásába áramlik, melyből a (114) kivágáson. a (69 és 66) nyílásokon (6. ábra) át, a (113) csatornába jut, mely ép úgy, mint a 3. ábrában, a tartályhoz vezet. Ha a fékeket hatásosabban akarjuk meghúzni, úgy a nyomást a fővezetékben csökkentjük, minek következtében a (4) dugattyú jobbra mozog és ez a (105) tolattyút azon állásba hozza, melynél a (25) nyílás szabaddá van téve, úgy hogy a nyomó levegő a tartályból a fékhengerbe áramolhat; egyidejűleg a (114) kivágás a (68 és 69) nyílások jobb oldalára kerül, miáltal ezen nyílások között az összeköttetés megszakíttatik. A (105) tolattyú (114) kivágása a (68 és 69) nyílásokkal szemben a tolattyú útjára vonatkoztatva a (25) nyílás fölött akként van elrendezve,hogy miután a(25) nyílás szabaddá tétetett a (105) tolattyú, a balra mozgásnála (25) nyílást elfödi, éppen mielőtt a (114) kivágás a (68 és 69) nyílások fölé kerül A fővezetékből, tehát a tartályba nem áramolhat nyomólevegő mindaddig, míg a tartályból a fékhengerbe vezető csatorna zárva nincs. Ha a funkcziós szelep (5. és 6. ábra) a fék megeresztésének megfelelő állásba mozog úgy az (5) tolatytyúnak (68 és 69) nyílásai a (17) bélés (65 és 66) nyílásainak baloldalán helyezkednek el, úgy hogy ezen nyílások a tolattyúnak vége által elzáratnak, éppen úgy, mint a 3. ábrában. A 3—7. ábrákban a (21, 22, 92) nyílásoknak és a (92) nyílást a kipuffogó nyílással összekötő többi nyílások és csatornák vezénylésére szolgáló szerkezetnek egy további módosítása van bemutatva. A helyett, hogy a (24) kivágás a (20 és 21) nyílásokat egymással összekötné a (21) nyílás vezénylésére egy további (107) kivágás van elrendezve, mel}' a 3. és 6. ábrákban van bemutatva. Az (5) tolattyú fölső oldaláról két (108, 109) nyílás vezet a (24 és 107) kivágásokba. A (105) tolattyún a (110) kivágás van kiképezve, mely ezen két nyílás vezénylésére szolgál. A részek úgy vannak elrendezve, hogy ha a funkcziós szelep a fékező állásba mozog és a (105) tolatty ú a (26) nyílást szabaddá teszi a (108 és 109) nyílások és ekként a (20 és 21) nyílások is összeköttetésen kívül állanak. A (107) kivágás a (21) nyílás fölött foglal helyet, de ez utóbbin át nem történik kifúvás mindaddig, míg a (105) tolattyú ezen állásban van. Ha a (4) dugattyú azon állásba megy át, melyben a tartály utántöltetik (5. ábra), úgy a (110) kivágás a (108 és 109) nyílásokat s ennél fogva a (20 és 21) nyílásokat is egymással összeköti. Ekkor azután a (21, 22, 92 és 91) nyílásokból és csatornákból és így a többi nyílásokból és csatornákból is, melyek (91)-et a kipuffogó nyílással kötik össze, a nyomó levegő eltávozhat, mint azt már leírtuk. A berendezés azután azon állapotban van, mely a fékek megeresztését lehetővé teszi, ha a nyomást a fővezetékben elegendő mértékben fokozzuk a megeresztő szerkezetnek a már ismertetett módon való működtetése czéljából. Ezen szerkezetnél a (21)nyílás a (16) kamra felé nincs nyitva, ha a funkcziós szelep a fék megeresztésének megfelelő állásban mozog. Ez azonban semmiképen sem akadályozza a szerkezetnek következő működését, mert a nyomó levegőnek a (43) dugattyú körül a (47) nyílásokon való átömlése elegendő arra, hogy a (43) dugattyún a nyomást igen gyorsan kiegyenlítse, úgyhogy a (46) rúgó a dugattyút normális helyzetébe visszatérítheti, a mikor is a (45) szelep záratik és a (32) szelep megnyittatik. A 8. ábra egy oly szerkezetnek függélyes metszete, mely a 2. ábrabei ivei lényegében