29762. lajstromszámú szabadalom • Sokszoros távíró berendezés

üek és ennek áramfordító kollektorainak, továbbá az adó állomás különböző segédberendezéseinek, valamint a vevő állomásnak sématikus általános elrendezési rajza, a 2., 3. és 4. ábra az áramfordító kollektorok nagyobb léptékben rajzolt sémája és az 5. ábra egy kapcsolási séma, melyen a váltakozóáramú berendezés oly vonalba van bekapcsolva, amely két egyenáramú géppel is össze van kötve. A váltakozóáramok termelésére szolgáló gép több áramfordító kollektorból áll, me lyek a következő módon vannak szerkesztve. Egy lapos (2) fémgyűrű egyik oldalán (3. ábra) hengeres marók segélyével egymástól egyenlő távolságban a (2) gyűrű átlóiba eső hornyokat maratunk be, ezekben a hornyokban pedig a gyűrűkre forrasztott, derékszög alatt mephajlított (4) csíkokat helyezünk el, melyek szélessége a gyűrű ama részének szélességével egyenlő, amelyen ezek a csíkok fel vannak forrasztva. Két-két azonos ily gyűrűt egy harmadik, fiberből készült (6) gyűrű két oldalán helyezünk el, mely gyűrűben két (2) illetve (5) gyűrű (4) lemezeinek befogadására alkalmas (7) hornyok vannak akként kiképezve, hogy a két (2) és (5) gyűrű lemezei egymáshoz viszonyítva el legyenek tolva, azután pedig a három gyűrűt erős nyomás alatt, víznyomásos sajtók használatául egyesítjük egymással. Három ily gyűrű egy-egy (1) áramfordító kellektort képez, melyek egymással mindenben megegyeznek, de melyek lemezeinek száma különböző. Több ily (1) kollektort egy közös, merev (8) tengelyre ékelünk, miáltal tölb egymás mellett fekvő és egymástól, valamint a (8) tengelytől is alkalmas (9) korongok útján szigetelt kollektorfölületet nyerünk. A kollektorokat a (11) csavar szorítja a tengelyen alkalmazott (10) korong felé, a tengelyt pedig megfelelő pontosságú fordulatszámszabályozóval fölszerelt motor hajtja, úgy hogy a kollektorok maguk is a kellő szög- I sebességgel forognak. Az 1. ábrán látható ' kiviteli alaknál példaképen egy elektromó- ' tort alkalmaztunk, melynek fegyverzet áramkörét a (13), gerjesztőáramkörét pedig a (14) ellenállás útján lehet szabályozni. A motor (15) tengelyét a merev (16) kötés köti össze a (8) tengellyel, a (15) hajtótengelyre pedig ezenkívül még egy a sebességet szabályozó (17) lendítőkerék is fél van ékelve. Az alkalmas alapzatra szerelt (18) állvány a gép ágyazására szolgál. Az (1) áramfordítókollektorok mindegyikéhez három-három (19) (20) és (21) kefe tartozik (4. ábra), melyek közül a (19) (20) kefék a (2) illetve (5) fémgyűrűkön csúsznak, míg a (21) kefék a (6) fibergyűrűkön fekszenek, mely gyűrűkbe a (2) illetve (5) gyűrűk (4) lemezei vannak beeresztve. A (19) (20) kefék egy induktor két (22) (23) elsődesévéjének sarkaival vannak összekötve, mely induktornak ellenállása igen csekély és melynek áttevési viszonya is kicsi. E két elsődeséve (25) kapcsolási helyéhez vannak ezenkívül a (21) kefék kapcsolva, melyek egy-egy (26) billentyűvel fölszerelt vezetéken át csatlakoznak az önindukeziómentes (27) szabályozó ellenállás és az igen kis belső ellenállású (28) akkumulátor közvetítésével az elsőd csévékhez. A csatolt rajz 1. ábráján a (19) kefék párhuzamosan vannak a (24) induktor (22) elsődtekercselésével kapcsolt (29) vezetékhez kapcsolva, ép így a (20) kefék ugyancsak párhuzamosan csatlakoznak a jelzett induktor (23) tekercselésével összekötött (30) vezetékhez. A (21) kefék a legelőnyösebben egy kontaktussal bíró Morse-kulcsok gyanánt kiképezett (26) billentyűkkel a (31) sarokszorítók és (32) vezetékek útján vannak összekötve. A gyakorlatban az adót még néhány segédberendezéssel kell fölszerelni, melyeket a következőkben ismertetünk. Első sorban a (12) mótor sebességét pontosan kell szabályozni, úgy hogy az eltérés 1/200-nál nagyobb ne legyen. A sebesség ellenőrzését egy akusztikai sebességmérővel végezzük, mely egy bizonyos, a gép sebességétől függő magasságú hangot létesít. Ezt a hangot egy elektromos hangvilla által létesített, a normális sebességnek meg-