29759. lajstromszámú szabadalom • Hosszirányban törés ellen biztosított vasbeton boltozat

Megjelent 19()4. évi márcziils hó 3Ö-án. 29759. »zám. VII I/n. OSZTÁLY. Hosszirányban törés ellen biztosított vasbeton boltozat. SCHNELL ANTAL MÉRNÖK BÉCSBEN. A szabadalom bejelentésének napja 1903 szeptember hó 26-ika. MAGY. szabadalmi SZABADALMI LEIRAS Mennyezetek és vakfödémek vasbetonból | eddig főleg három alakban készültek és | pedig : 1. mint tömör lemez, mely vagy egész terjedelmében egyenlő vastagságban készül, ha csak két tartóra támaszkodik vagy változó vastagságú, ha mint folytonos lemez több tartón fut át, úgy hogy a befogott tartók elmélete szerint törés ellen nagyobb szilárdságot nyer ott, ahol alá van támasztva. Ily lemezeknél az anyag egy része mindig húzásra van igénybe véve és a húzó feszültségek főleg vasbetétek által vétetnek föl. 2. Mint boltozat, mely vagy falazott ellenfalon nyugszik vagy vastartók által támasztatik alá. Boltozatoknál, föltéve, hogy az ivgörbiilet a nyomásirány vonalának megfelel, egyenlően elosztott terhelés esetén csakis nyomófesziiltségek lépnek föl és ennek folytán vasbetét nem mindig szükséges. 3. Mint sík lemez alatta elhelyezett betongerendával való kombinácziója, mely a merev összeköttetés folytán mint egységes T profil érvényesül, úgy hogy a lemez főleg a nyomási, a betongerenda alsó szélén beágyazott vasbetét pedig a húzási feszültségeket veszi föl. Ezen szerkezetnél úgy a lemez, mint | a gerenda vasbetéttel látandó el, ha a betont | nem akarjuk húzási feszültséggel igénybe vétetni, ami megrázkódtatások káros hatása folytán el nem kerülhető. Minthogy a lemez vastagság a nagy önsúly miatt lehetőleg csekélyre vétetik, a szükséges vasbetétek sok vasanyagot igényelnek. A lemeznek a tartó gerenda fölött levő részét vastagabbra kell méretezni, mert itt, mint már említettük, a hajlítási igénybevétel nagyobb, mint a középen : a vasbetétek, melyek a lemez középső részén alul vannak beágyazva, a lemeznek a gerenda fölött levő részében fölül vannak beágyazva. Oly födémszerkezetek is ismeretesek, melyek lényegileg hosszirányban üreges gerendákból állanak, melyeket majd élre, majd lapra fektetünk és melyeknek statikai hatása olyan, mint lemezek és gerendák kombinácziójának hatása, csakhogy az alsó oldalon még egy második lemez is vau elrendezve sík mennyezetek és légszigetelő rétegek képzése czéljából. Mindezen szerkezeteknél, kivéve az előbb említett boltozatokat, melyeknek azonban mindig külön támasztó tartókra volt szükségük, a fölső lemez a gerenda hosszirány-