29637. lajstromszámú szabadalom • Szivarkahüvelytöltőgép

tása folytán a (118) tárcsára szoríttatik, mely kerületének egy alkalmas pontján egy beszögeléssel van ellátva, a melybea csiga beugrik, úgy hogy a kés a (119) rúgó hatására gyorsan sülyed és a dohányt elvágja. A kés mozgása lefelé a (122) szemölcsre ütköző (121) állítócsavar segélyével határolható. A dohányt a sajtoló formából a hüvelyekbe a (96) kölyűk tolják (1. és 11. ábra), melyek a (97) hüvelyekben tolhatók el. Ez utóbbiakat a (98) szorítók hordják (17. ábra), melyek a (91) tartókon csavaranyák között vannak elrendezve. Mint a 17. ábrából látható, a (98) szorítók két fúrattal vannak ellátva, melyek közül az egyik nagyobb, mint a másik, úgy hogy az alkalmazott kölyű vastagsága szerint az egyik vagy másik fúratot használjuk s a (98) szorítót úgy fordítjuk, hogy a használandó fúrat legyen belül. A kölyük a (101) tartók és (102) szorítócsavarok segélyével állanak a (99) tolórudakkal összeköttetésben. A (101) tartók alakja a 11., 18. és 19. ábrából tűnik ki. A (101) tartó két oldalán a szorítócsavarokkal ellátott (103) állítógyűrűk vannak a kölyükre alkalmazva (11. ábra). A (86) tengely görbített (104) része a (106) tengelyt a (105) tolórúd segélyével lengeti. A (106) tengely másik végén a (60) alaplemez alatt a (107) fogas szektor van elrendezve (1. ábra), mely az egyik (99) tolórúdra erősített (108) fogasrúddal kapcsolódik. A tolórúd alsó lapjára erősített (108) fogasrúdon kívül mindkét tolórúd belső oldalán egy-egy (109) fogasrúddal van ellátva, melyek a közöttük elrendezett nagy (110) fogaskerékkel kapcsolódnak, úgy hogy az egyik (99) rúd mozgását a (110) fogaskerék ellenkező irányban a másik (99) rúdra viszi át. A (99) tolórudak az alaplemez (123) vezetékeiben mozognak. Ugyancsak a (99) tolórudak szolgálnak a hüvelyek adagolására és pedig ha az egyik rúdnak a 11. ábra szerint jobbról balra való mozgása alkalmával a dohány a sajtoló formából kitoliatik, a másik tolórúd visszamozog és bal végével egy hüvelyt a hüvelytartályból kitol és ezt a megfelelő (69) csőre tolja. A hüvelytartály, mint CLZ cl 20—25. ábrából látható, a három (125) oszlopocska által tartott (124) asztalra erősített (126) derékszögkeresztmetszetű tölcsérből áll, melynek szélessége megegyezik a hüvelyek hosszával. A tölcsér alsó részének (129) oldalfalai (130) állítócsavarok segélyével beállíthatók, úgy hogy ezen falak és a (131) falak közötti távolság a hüvelyek vastagságánál csak csekéllyel legyen nagyobb. Ezen helyzetben a (129) falak a (132) szorítócsavarok segélyével rögzíttetnek. A (131) lemezek függélyes irányban mozgathatók, és pedig a tartály mellső falára erősített (135) csap körül lengő T-alakú háromkarú (134) emelő segélyével, melynek villaalakú alsó szárába a (83) lengőre erősített (136) csiga nyúlik és a (83) kar lengései alkalmával a (134) emelőt is lengeti. A (134) emelő oldalsó karjai hosszúkás résekkel vannak ellátva, melyekbe a (139) lemezekre erősített (138) peczkek nyúlnak. A (139) lemezek a (140) vezetékekben mozognak és a hüvelytartály mellső falának (100) résén átmenő (131) lemezekkel a 21. ábrán föltüntetett módon vannak összekötve. Mint a 20. és 21. ábrákból látható, a (126) tartály oldalfalai fölső részükön a (170), alsó részükön pedig a (170 és 171) kivágásokkal vannak ellátva, melyeken át a hüvelyek egyenletes sülyedése ellenőrizhető és az esetleg nagyon összegyűrődött hüvelyek csipesz segélyével eltávolíthatók. A hüvelyeknek a (133) csatornákban való sülyedése rendes körülmények között a (142) keretre erősített (20. ábra) és a (129) falak megfelelő nyílásain áthatoló, körívalakúan meghajlított (141) fogak által akadályoztatik meg, melyek a (143) rúgók által tartatnak ezen beszorított helyzetükben (24. ábra baloldala). A (99) tolórudak baloldali végére (11. és 12. ábra) a (144) tartók közvetítésével a kettős lépcsőfokalakú (128) tolókák vannak erősítve, melyeknek külső oldalán az